 |
VOOZH | about |
|
VOOZH | about |
Közzététel időpontja szerint a Hatóság legfrissebben közzétett döntései
Közzététel időpontja szerint a Hatóság legfrissebb tájékoztatói, közleményei és ajánlásai
A GDPR hatálybalépése óta az adatvédelmi hatóságok egyre több egyablakos mechanizmus (OSS) keretében hozott döntést fogadtak el a jogos érdek mint adatkezelési jogalap alkalmazásáról. Az EDPB által készíttetett esettanulmány-gyűjtemény bemutatja, hogy a hatóságok konkrét ügyekben miként vizsgálják a jogos érdek jogalapjára való hivatkozást, pozitív és negatív példákkal.
A dokumentum ismerteti a háromlépcsős, ún. érdekmérlegelési teszt gyakorlati alkalmazását, figyelembe veszi az EDPB 1/2024. számú iránymutatását, valamint hivatkozik az Európai Unió Bírósága releváns eseteire, továbbá tagállami hatósági és bírósági döntésekre is. A kiadvány az EDPB Support Pool of Experts programjának részeként készült, az adatvédelmi hatóságok együttműködésének támogatására.
A tanulmány a következő linkről érhető el (angol nyelven):
https://www.edpb.europa.eu/system/files/2024-10/edpb_guidelines_202401_legitimateinterest_en.pdf
Az EDPB által készíttetett, adatbáziskereskedői szektorról szóló tanulmány az adatbáziskereskedők azonosításához kínál módszertant, valamint bemutatja jellegzetes típusaikat és elemzi üzleti modelljeiket, végül részletes áttekintést ad több, a tanulmány készítése során Belgiumban azonosított adatbázis-kereskedőről. Az EDPB a projektet a Support Pool of Experts (SPE) program keretében indította el a belga adatvédelmi hatóság (DPA) kérésére.
Az adatbáziskereskedőkről szóló jelentés a következő linkről érhető el (angol nyelven):
https://www.edpb.europa.eu/system/files/2026-03/spe_databorkersmarketstudy_en.pdf
Az Európai Bizottság 2025. december 16-án közzétette a European Biotech Act tervezetét, amely az EU biotechnológiai szektorának versenyképességét kívánja erősíteni, valamint több egészségügyi uniós norma – köztük a klinikai vizsgálatokról szóló rendelet (CTR) – módosítását irányozza elő. Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) és az Európai Adatvédelmi Biztos (EDPS) közös véleményt bocsátott ki, melyben támogatják a javaslat általános célkitűzését, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az egyszerűsítéseknek meg kell teremteniük a jogbiztonságot a klinikai vizsgálatokhoz kapcsolódó adatkezelés terén, miközben fenn kell tartaniuk a GDPR által biztosított magas szintű adatvédelmet, különösen az egészségügyi adatok esetében. A vélemény kiemelten foglalkozik a klinikai vizsgálatok során kezelt személyes adatok adatkezelési jogalapjával, a szponzorok és vizsgálatvezetők adatkezelői szerepének tisztázásával, valamint a személyes adatok legalább 25 éves megőrzési idejének pontosításával. Az EDPB és az EDPS továbbá javasolja a pszeudonimizálás szélesebb körű alkalmazását, valamint a hatóságok személyes adatokhoz való hozzáférésének szigorú korlátozását. A dokumentum kitér a mesterséges intelligencia klinikai vizsgálatokban való alkalmazására, ahol az adatvédelmi hatóságok szerint az új kötelezettségeknek az AI Act szabályaival összhangban kell működniük, és szoros együttműködés szükséges az Európai Gyógyszerügynökség és az adatvédelmi hatóságok között. A közös vélemény több ajánlást is megfogalmaz annak érdekében, hogy a javasolt szabályozás egyértelműbb és kiszámíthatóbb adatvédelmi keretet biztosítson a biotechnológiai kutatás és innováció számára az Európai Unióban.
A közös nyilatkozat az alábbi linkről érhető el:
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) falai között az Ereky István Közjogi Kutatóközpont és a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület közös szervezésében harmadik alkalommal került sor az „Adatnap” konferenciára 2026. február 26-án. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság delegáltja visszatérő meghívottként vett részt az eseményen.
Az összefoglaló az alábbi weboldalon érhető el:
https://www.magyary.hu/2026/03/01/beszamolo_adatnap_2026_konferencia/
(gépi fordítás – eredeti szöveg: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_26_312)
(2026. február 6.)
Az Európai Bizottság a mai napon előzetesen megállapította, hogy a TikTok megszegte a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt addiktív kialakítása miatt. Ez magában foglalja az olyan funkciókat, mint a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás, a push értesítések és a személyre szabott ajánlórendszer.
Kockázatértékelés
A Bizottság vizsgálata előzetesen azt jelzi, hogy a TikTok nem értékelte megfelelően, hogy ezek a függőséget okozó jellemzők hogyan károsíthatják a felhasználók – köztük a kiskorúak és a kiszolgáltatott felnőttek – fizikai és mentális jóllétét. Például azáltal, hogy folyamatosan „jutalmazzák” a felhasználókat új tartalommal, a TikTok bizonyos tervezési jellemzői arra késztetik a felhasználókat, hogy folyamatosan görgessenek, és a felhasználók agyát „autopilot üzemmódba” állítsák át. A tudományos kutatások azt mutatják, hogy ez kényszeres viselkedéshez vezethet, és csökkentheti a felhasználók önkontrollját.
Emellett értékelésében a TikTok figyelmen kívül hagyta az alkalmazás kényszeres használatára vonatkozó fontos mutatókat, például a kiskorúak által a TikTokon éjszaka töltött időt, az alkalmazás felhasználók általi megnyitásának gyakoriságát és más potenciális mutatókat.
Kockázatcsökkentő intézkedések
Úgy tűnik, hogy a TikTok nem hajt végre észszerű, arányos és hatékony intézkedéseket a függőséget okozó kialakításából eredő kockázatok csökkentése érdekében. Például úgy tűnik, hogy a TikTok-ra vonatkozó jelenlegi intézkedések, különösen a képernyőidő-kezelési eszközök és a szülői felügyeleti eszközök nem csökkentik hatékonyan a TikTok addiktív kialakításából eredő kockázatokat. Az időgazdálkodási eszközök nem tűnnek hatékonynak abban, hogy lehetővé tegyék a felhasználók számára a TikTok használatának csökkentését és ellenőrzését, mivel könnyen eltávolíthatók és korlátozott súrlódást okozhatnak. Hasonlóképpen előfordulhat, hogy a szülői felügyelet nem hatékony, mivel további időre és készségekre van szükségük a szülőktől az ellenőrzések bevezetéséhez. Ebben a szakaszban a Bizottság úgy véli, hogy a TikToknak meg kell változtatnia szolgáltatásának alapvető kialakítását. Például az olyan kulcsfontosságú addiktív funkciók idővel történő letiltásával, mint a „végtelen görgetés”, hatékony „képernyőidő-szünetek” bevezetésével, többek között éjszaka is, valamint az ajánlórendszer kiigazításával. Ezek az előzetes megállapítások nem befolyásolják a vizsgálat eredményét. A Bizottság előzetes nézetei egy mélyreható vizsgálaton alapulnak, amely magában foglalta a TikTok kockázatértékelési jelentéseinek, belső adatainak és dokumentumainak elemzését, valamint a TikTok több információkérésre adott válaszait, a témával kapcsolatos kiterjedt tudományos kutatás felülvizsgálatát, valamint több terület szakértőivel folytatott interjúkat, beleértve a viselkedésfüggőséget is.
Következő lépések
A TikToknak most lehetősége van gyakorolni a védelemhez való jogát. Megvizsgálhatja a Bizottság vizsgálati aktáiban szereplő dokumentumokat, és írásban válaszolhat a Bizottság előzetes megállapításaira. Ezzel párhuzamosan konzultációra kerül sor a Digitális Szolgáltatások Európai Testületével. Amennyiben a Bizottság álláspontja végül megerősítést nyer, a Bizottság meg nem felelési határozatot hozhat, amely a jogsértés jellegével, súlyosságával, megismétlődésével és időtartamával arányos bírságot vonhat maga után, és elérheti a szolgáltató teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 6 %-át.
Háttér
A Bizottság mai előzetes megállapításai a TikTok digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak való megfelelésének vizsgálatára irányuló, 2024. február 19-én indított hivatalos eljárás részét képezik. Az addiktív kialakítás mellett ez a vizsgálat kiterjed a TikTok ajánlórendszereinek „nyúllyukhatására”, annak kockázatára, hogy a kiskorúak életkoruk megtévesztése miatt életkoruknak nem megfelelő tapasztalattal rendelkeznek, valamint a platformok azon kötelezettségére, hogy biztosítsák a kiskorúak magas szintű magánéletét, biztonságát és védelmét. A vizsgálat kiterjedt a kutatók nyilvános adatokhoz való hozzáférésére is, amelyekre vonatkozóan 2025 októberében előzetes megállapításokat fogadtak el, valamint a hirdetések átláthatóságára, amelyet 2025 decemberében kötelező erejű kötelezettségvállalásokkal zártak le.
a benyújtott beadvány vizsgálatának állásáról;
a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet), valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) továbbá az egyes adatvédelmi tárgyú ágazati jogszabályok általános rendelkezéseiről;
személyes ügyfélfogadás idejéről;
az adatvédelmi tisztviselő bejelentésével kapcsolatban.
Egy konkrét adatkezelésre vonatkozóan telefonon feltett kérdések az adatkezelés részleteinek és dokumentációjának ismerete nélkül telefonos ügyfélszolgálat keretében általánosságban sem ítélhetőek meg.
Ügyfélszolgálati idő: hétfő - csütörtök 9:00 – 16:00 óra között, péntek: 9:00 – 14.00 óra között.
Telefonszám:
+36 (30) 683-5969
+36 (30) 549-6838
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 6. § (1) bekezdése szerint Magyarországon a felhasználó jogosult arra, hogy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtti ügyét – az e törvényben meghatározott módon – digitálisan intézze.
A Dáptv. 8. § 21. pontja szerint felhasználó: a digitális szolgáltatást biztosító szervezet feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben ügyfélként, félként vagy az eljárás alanyaként, az eljárás egyéb résztvevőjeként, a szolgáltatás igénybe vevőjeként vagy ezek képviselőjeként részt vevő természetes személy vagy egyéb jogalany, ide nem értve a digitális szolgáltatást biztosító szervezetet és az ügyben eljáró digitális szolgáltatást biztosító szervezet tagját vagy alkalmazottját;.
A Dáptv. 18. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerint:
(1) A felhasználó – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtt az ügyei digitális térben történő intézése során ügyintézési cselekményeit e törvény szerint, elektronikusan végzi, nyilatkozatait elektronikus úton teszi meg.
(2) Nincs helye elektronikus ügyintézésnek
a) azon eljárási cselekmények esetében, ahol törvény vagy kormányrendelet kifejezetten a felhasználó személyes megjelenését írja elő,
b) olyan eljárási cselekmény esetében, ahol ez nem értelmezhető,
c) olyan eljárás vagy eljárási cselekmény esetében, ahol ezt nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa kizárja, valamint
d) olyan irat, okirat vagy más beadvány esetében, amely minősített adatot tartalmaz.
(3) Törvény vagy kormányrendelet az elektronikus ügyintézés lehetőségét csak annyiban korlátozhatja, ha az eljárás során az ügyfél személyes jelenléte vagy valamely okirat másként nem pótolható benyújtása elengedhetetlen.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) kapcsolattartási címe elektronikus ügyintézés során
Hivatali tárhely rövid neve: NAIH
Hivatali kapu azonosítója (KR ID): 429616918
Elektronikus ügyintézés lehetősége
A Dáptv. 24. § (1) bekezdése szerint: Elektronikus a kapcsolattartás, ha a felhasználó a nyilatkozatát vagy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a nyilatkozatát vagy döntését (a továbbiakban együtt: nyilatkozat) elektronikus úton teszi meg. Jogszabály rendelkezhet úgy, hogy a felhasználó az elektronikus kapcsolattartással eleget tesz a személyes megjelenési kötelezettséggel járó eljárási cselekmény teljesítésének is.
A Dáptv. 29. § (2) bekezdésben foglaltak szerint: A digitális szolgáltatást biztosító szervezet a felhasználónak címzett nyilatkozatai megtétele során – ha jogszabály a kapcsolattartás módját nem határozza meg – a felhasználó hivatalos elérhetőségén tart kapcsolatot a felhasználóval.
Kötelező elektronikus ügyintézés
A Dáptv. 19. §-ában foglaltak szerint:
(1) Ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény, nemzetközi szerződés, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által nyújtott digitális szolgáltatások tekintetében
a) az ügyfélként eljáró
aa) gazdálkodó szervezet,
ab) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 3. §-a szerinti szervezet,
ac) ügyész,
ad) jegyző,
ae) az ab)–ad) alpontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság, valamint
b) az ügyfél jogi képviselője.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt ügyfél, jogi képviselő, továbbá törvényben elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló felhasználó részére küldött dokumentum kézbesítésére a 27. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(3) Elektronikus ügyintézésre az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl az ügyfél vagy annak képviselője kizárólag törvényben meghatározott esetekben és csak akkor köteles, ha az adott ügyintézési cselekmény tekintetében az értelmezhető.
(4) Természetes személy – a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben meghatározott kivétellel – csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre.
(5) Ha jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást – vagy az elektronikus kapcsolattartás módját – kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével – érvénytelen.
A beadványok elektronikus benyújtása
A beadványok Dáptv. szerinti benyújtására ide kattintva, valamint az egységes, személyre szabott ügyintézési felületen (https://epapir.gov.hu) az e-Papír szolgáltatáson keresztül van lehetőség. Az e-Papír beadványhoz lehetőség van dokumentumok becsatolására, melyek maximális mérete 25 MB lehet. A csatolható fájlformátumokról a https://epapir.gov.hu/sugo weboldal nyújt részletes tájékoztatást.
Az általános adatvédelmi rendelet[1] szerint az adatvédelmi hatóságoknak nem feladata az adatkezelők/adatfeldolgozók jogértelmezésre irányuló beadványainak megválaszolása. A Hatóságnak e beadványok megválaszolására az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 38. § -a[2] alapján sincs törvényi kötelezettsége.
Ez alól kivételt jelentenek az általános adatvédelmi rendelet 57. cikk (1) bekezdése, Magyarország Alaptörvénye, továbbá az Infotv. alapján a következő esetek:
A konzultációs beadványok megválaszolása írásban történik.
Az Európai Adatvédelmi Testület[3] jogegységesítő, autentikus- jogértelmező szerepe és a Hatósághoz érkező, egyedi ügyekre vonatkozó álláspont kialakítása iránti kérések nagy száma miatt a Hatóság vizsgálati és hatósági eljárásaihoz szükséges erőforrásokra is tekintettel főszabály szerint a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások értelmezésére és magyarázatára irányuló megkeresésekre, különösen, ha azok nem az érintetti jogok gyakorlására vonatkozó, az érintett természetes személytől származó kérdések, nem ad ki egyedi állásfoglalást. Mindez természetesen nem érinti az adatvédelmi hatásvizsgálat eredményének függvényében lefolytatandó előzetes konzultációkat, illetve a tanúsítás keretei között esetlegesen sorra kerülő egyeztetéseket, valamint a jogszabályból fakadó tájékoztatási
kötelezettségek teljesítését.
A Hatóság – eljárási kereteket nélkülöző, konzultációs válaszként kiadott – tájékoztatása egyébként sem jogszabálynak, sem egyéb jogi eszköznek nem tekinthető, az normatív jelleggel, jogi erővel, illetve kötelező tartalommal nem rendelkezik. A Hatóság kialakított jogértelmezése más hatóságot, a bíróságot és az adatkezelőt nem köti, annak csak iránymutató jellege van. Az állásfoglalás, tájékoztatás kiadása tehát nem mentesíti annak címzettjét, illetve az adatkezelőt saját jogi álláspontja kialakításának szükségessége, illetve az adatkezelésért fennálló felelősség alól.
Az adatkezelők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó, az érintetteket megillető jogosultságokkal kapcsolatos általános információkat, az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatásait, továbbá a törvényben meghatározott esetekben az egyedi ügyekben hozott döntéseit a Hatóság a honlapján közzéteszi, változatlanul folytatja továbbá az adatvédelmi tudatosság növelésére irányuló ismeretterjesztő tevékenységét. Emellett a Hatóság továbbra is ajánlást fog kibocsátani azon kérdésekben, amelyek tekintetében az egyedi ügyekben folytatott vizsgálatai során nyert jogalkalmazási tapasztalatok vagy a hozzá érkező egyéb jelzések alapján az ügy kiemelt jelentősége ezt szükségessé teszi, természetesen ezek tartalma tekintetében is szem előtt tartva az Európai Adatvédelmi Testület által kibocsátott iránymutatásokkal való összhangot.
[1] Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
[2] Infotv. 38. § „(2) A Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése.
(2a) Az általános adatvédelmi rendeletben a felügyeleti hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá tartozó jogalanyok tekintetében az általános adatvédelmi rendeletben és e törvényben meghatározottak szerint a Hatóság gyakorolja.
(3) A Hatóság a (2) és (2a) bekezdés szerinti feladatkörében az e törvényben meghatározottak szerint különösen
a) bejelentés alapján és hivatalból vizsgálatot folytat;
b) az érintett kérelmére és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást folytat;
c) hivatalból titokfelügyeleti hatósági eljárást folytat;
d) a közérdekű adatokkal és a közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatos jogsértéssel összefüggésben bírósághoz fordulhat;
e) a más által indított perbe beavatkozhat
g) kérelemre adatkezelési engedélyezési eljárást folytat;
h) ellátja az Európai Unió kötelező jogi aktusában, így különösen az általános adatvédelmi rendeletben és a 2016/680 (EU) irányelvben a tagállami felügyeleti hatóság részére megállapított, továbbá a törvényben meghatározott egyéb feladatokat.
[3] Az Európai Adatvédelmi Testület az általános adatvédelmi rendelet által létrehozott, az adatvédelemmel, valamint a magánélet védelmével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó, független európai tanácsadó szerv.
Tájékoztatás a személyes ügyfélfogadás rendjéről és a beadványok személyes benyújtásáról
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (a továbbiakban: Hatóság) személyes ügyfélfogadás során
van lehetőség.
Személyes ügyfélfogadásra előre egyeztetett időpontban tud a Hatóság lehetőséget biztosítani.
1. Az iratbetekintési és/vagy nyilatkozattételi jog gyakorlására vonatkozó kérelmek benyújtására:
a.) a Dáptv.[1] szerint elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfél esetében, a törvényben meghatározott elektronikus úton (hivatali tárhelyen, vagy e-Papír szolgáltatáson keresztül)
b.) elektronikus ügyintézésre nem kötelezett ügyfél (pl. természetes személy) esetében a fentieken túl
ba) írásban, eredeti aláírással ellátva, postai úton a Hatóság levelezési címén (1363 Budapest, Pf. 9.),is, vagy
bb) személyes átadással, a személyazonossága igazolását követően a Hatóság nyitvatartási idejében, előzetes időpont egyeztetése nélkül
van lehetőség.
A kérelem Dáptv. szerinti benyújtására a Hatóság honlapjáról (https://naih.hu/online-ugyinditas), valamint a Személyes Ügyintézési Felületen keresztül is elérhető https://epapir.gov.hu címen, e-Papír szolgáltatáson keresztül van lehetőség.
2. A személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsérelem miatti konkrét panasz személyes ügyfélfogadás keretében történő bejelentéséhez, továbbá a Hatóság kezelésében lévő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok igénylésének előterjesztéséhez időpont kérelmezésére:
a.) a Dáptv.-ben szabályozott elektronikus úton,
b.) írásban, eredeti aláírással ellátva, postai úton a Hatóság levelezési címén,
c.) telefonon, ügyfélszolgálati napokon, ügyfélszolgálati időben hétfőtől - csütörtökig 9:00 és 16:00 óra között, pénteken 9:00 és 14.00 óra között a +36/1 391-1400, a +36/30 683-5969 vagy a +36/30 549-6838 telefonszámokon, valamint
d.) Hatóság elektronikus levelezési címén, az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen
van lehetőség.
3. Beadványok személyes benyújtása
Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezett ügyfelek beadványaikat személyesen a személyazonosságuk igazolását és – amennyiben az eljáráshoz szükséges és a beadványa azt nem tartalmazza – természetes személyazonosító adataik rögzítését követően a Hatóság nyitvatartási idejében, hétfőtől - csütörtökig 8:00 és 17:00 óra között, pénteken 8:00 és 14:00 óra között, előzetes időpont egyeztetése nélkül is benyújthatják.
[1] A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)
2.1 A SZERV ALAPTEVÉKENYSÉGE, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
2.3 HELYI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI
2.4 A HATÓSÁGI ÜGYEK INTÉZÉSÉNEK RENDJE
2.8 TESTÜLETI SZERV DÖNTÉSHOZATAL, ÜLÉSEK
2.9 A SZERV DÖNTÉSEI, KONCEPCIÓK, TERVEZETEK, JAVASLATOK
2.12 ALAPTEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK
2.13 KÖZÉRDEKŰ ADATOK IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE
2.14 STATISZTIKÁK JOGSZABÁLY ALAPJÁN
2.15 STATISZTIKÁK KÖZÉRDEKŰ ADATOKRÓL
2.16 KÖZÉRDEKŰ ADATOK HASZNOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEI
2.17 KÖZÉRDEKŰ ADATOK FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEI
2.18 EGYEDI KÖZZÉTÉTELI LISTÁK
2.19 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁS TÁJÉKOZTATÁS
2.20 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁSI SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
2.21 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁSI DÍJSZABÁS
2.22 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁSI JOGORVOSLAT
2.23 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK
