VOOZH about

URL: https://hu.wikipedia.org/wiki/Indium

⇱ Indium – Wikipédia


Ugrás a tartalomhoz
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. december 30.
Pontosságellenőrzött
49 kadmiumindiumón
Ga

In

Tl
49
In
Általános
Név, vegyjel, rendszám indium, In, 49
Latin megnevezésindium
Elemi sorozatmásodfajú fémek
Csoport, periódus, mező 13, 5, p
Megjelenésezüstszürke fénylő
👁 Image
Atomtömeg114,818(1)g/mol[1]
Elektronszerkezet[Kr] 4d10 5s2 5p1
Elektronok héjanként2, 8, 18, 18, 3
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapotszilárd
Sűrűség (szobahőm.)7,31 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on7,02 g/cm³
Olvadáspont429,75K
(156,60°C, 313,88°F)
Forráspont2345 K
(2072 °C, 3762 °F)
Olvadáshő👁 {\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}
3,281 kJ/mol
Párolgáshő 👁 {\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}
231,8 kJ/mol
Moláris hőkapacitás(25 °C) 26,74 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa1101001 k10 k100 k
T/K119613251485169019622340
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezettetragonális
Oxidációs szám3
(amfoter oxid)
Elektronegativitás1,78 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 558,3 kJ/mol
2.: 1820,7 kJ/mol
3.: 2704 kJ/mol
Atomsugár155 pm
Atomsugár (számított)156 pm
Kovalens sugár144 pm
Van der Waals-sugár193 pm
Egyebek
Mágnességdiamágneses[2]
Fajlagos ellenállás(20 °C) 83,7 nΩ·m
Hővezetési tényező(300 K) 81,8 W/(m·K)
Hőtágulási együttható(25 °C) 32,1 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)(20 °C) 1215 m/s
Young-modulus11 GPa
Mohs-keménység1,2
Brinell-keménység8,83 HB
CAS-szám7440-74-6
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Az indium izotópjai
izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás
mód energia (MeV) termék
113In 4,3% In stabil 64 neutronnal
115In 95,7% 4,41·1014 év β 0,495 115Sn
Hivatkozások

Az indium egy kémiai elem, amelynek rendszáma 49 és a vegyjele In. A p mező fémeinek egyike. Szürke színű fém. Lágy, késsel vágható, hajlításakor hallható az ún. ónzörej. Vegyületeiben általában +3 oxidációs számú.

1863-ban fedezte fel Ferdinand Reich(en) és Hieronymous Theodor Richter(en) színképelemzéssel. Kék lángfestése alapján az indigóról nevezték el.[3]

Kémiai tulajdonságai

[szerkesztés]

Magas hőmérsékleten reakcióba lép oxigénnel, illetve vízgőzzel. Feloldódik nemoxidáló savakban és lúgoldatokban is.

Előfordulása

[szerkesztés]

Az indium nagyon ritka elem. Csak nagyon kevés indiumtartalmú ásvány létezik. Megtalálható egyes cinkércekben (szfalerit).

Előállítása

[szerkesztés]

A cinkércek kohászati maradékaiból nyerik ki.

Felhasználása

[szerkesztés]

Főként a korrózió ellen védő fémbevonatok, illetve korrózióálló, nagy keménységű ötvözetek készítésére alkalmazzák. Az ólommal, cinkkel, illetve kadmiummal alkotott ötvözeteit alacsony olvadáspontjuk miatt forrasztásra használják. Optikai tükrök készítésére is alkalmas, mert viszonylag egyenletesen veri vissza a különböző hullámhosszú sugarakat. Fontos szerepet játszik a félvezetőtechnikában. Germániummal ötvözve annak félvezető tulajdonságait javítja. A modern LCD-monitor és televízió képernyők továbbá az érintőképernyők készítésének egyik kulcsfontosságú anyaga.

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Current Table of Standard Atomic Weights in Order of Atomic Number.Commission on Isotopic Abundances and Atomic Weights – Commission II.I of the International Union of Pure and Applied Chemistry,2013.(Hozzáférés: 2013. október 13.)
  2. Magnetic susceptibility of the elements and inorganic compounds Archiválva 2012. január 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, Handbook of Chemistry and Physics 81st edition, CRC press.
  3. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 66. o. ISBN9638334967

Források

[szerkesztés]
  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.

További információk

[szerkesztés]