Az Altmark régió Németországban, Szász-Anhalt szövetségi tartomány északi részén található. Nyugaton Alsó-Szászország, keleti oldalán pedig Brandenburg határolja.^[1] Az Altmark Németország egyik legritkábban lakott régiója. A Hamburg, Berlin és Hannover közötti háromszögben található vidéki régió területe majdnem kétszer akkora, mint a Saar-vidék.^[2] Közigazgatásilag két német járást (Landkreis), a Stendal járást és Altmarkkreis Salzwedel járást fedi le.^[3]

A területének méret kb. 4 750 km², a népessége 191 732 volt 2021-ben.^[3] A teljes lakosság körülbelül fele a 15 kis- és közepes méretű városban él.^[4] A legnagyobb észak-déli kiterjedése 79 km, míg kelet-nyugati irányba 135 km körüli.^[3] A területe túlnyomórészt sík. Az Elba folyó átfolyik rajta.^[1]

A tájat nagy kiterjedésű zöldterületek, dombok, tölgy-, bükk- és fenyőerdők, rétek és ártéri területek jellemzik. Az "Ezer domb földjeként" is ismert.^[5][6] A viszonylag ritkán lakott és mezőgazdasági területek sok veszélyeztetett állat- és növényfajnak adnak otthont. Az Elba-völgy árterei hódoknak és vidráknak az élőhelyei. A Colbitz-Letzlinger Heide a legnagyobb összefüggő hárserdőállomány Európában.^[7] A Drömling Természetvédelmi Területet egyedülálló alacsony láptáj.^[8]

Az Altmark és egyben Szász-Anhalt legnagyobb tava az Arendsee, amely kedvelt nyaralóhely. Több mint öt négyzetkilométeres területtel jelentős madárköltő- és pihenőhely.^[6][9] A tó az 1920-as években vált elismert klimatikus gyógyüdülőhellyé. Az 1930-as évek elején megépült a tóra néző „Waldheim” gyógyfürdőszálló. A tó mélyén a második világháborúban lezuhant repülőgépek és egy különleges középkori hajó is nyugszik. Az NDK-ban Arendsee üdülőhelyévé fejlődött. Azonban a tó északi partján, néhány utcányira már határőrök járőröztek, mivel öt kilométerre volt a nyugat-német határ. A nyaraló vendégektől elvárták, hogy kerüljék a korlátozott területeket.^[2][10]

Első alkalommal az Altmarkot egy 1304-es oklevélben említették Antiqua Marchia néven. A terület első hiteles említése azonban 781-re datálható.^[7] Nagy Károly alatt több egyházmegyére osztották, a verduni egyházmegye és a halberstadti egyházmegye közé helyezve. Eredetileg Brandenburgi Választófejedelemséghez tartozott, ezért Brandenburg vagy Poroszország bölcsőjeként is szokták említeni.^[6]

A 13. és 16. század között a Hanza-szövetség alakította az Altmark fejlődését. Nyolc város felvételre került a Hanza-szövetségbe: Salzwedel (1263), Stendal (1358), Gardelegen (1358), Tangermünde (1368), Havelberg (1358), Seehausen (1358), Werben, (1358) és Osterburg (1436).^[2][4][11] Az Altmark Hanza-városai az úgynevezett vendi harmadhoz tartoztak, csakúgy, mint a Hanza-főváros, Lübeck. A fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésénél és az Elbán elhelyezkedő Altmark a legjobb kereskedelmi feltételeket kínálta. Az üzlet jól ment, a városok virágoztak. A polgárok magabiztosabbak lettek, majd a városok 1488-ban fellázadtak Johann Cicero választófejedelem ellen a söradó miatt. Azonban nem jártak sikerrel és a Hanza-szövetségből is ki kellett lépniük. Csak Stendal és Salzwedel nem tartotta be ezt, 1518-ig a Hanza-szövetség tagjai maradtak, továbbá Havelberg 1559-ig maradt.^[11]

A második világháborút követően az NDK terültéhez tartozott. Közigazgatásilag az Altmark 1950 áprilisáig Gardelegen, Salzwedel, Osterburg és Stendal járásokból, valamint Salzwedel és Stendal városi járásokból állt. Az 1952. évi közigazgatási reformmal a Magdeburg kerület része lett, a járások száma megduplázódott Gardelegen, Kalbe (1988-ban megszűnt), Klötze, Salzwedel, Osterburg, Seehausen (1965-ben megszűnt), Stendal és Tangerhütte (1988-ban megszűnt) járásokkal. Az NDK időszakában a határvidék jelentős volt biztonsági szempontból. Klötze, Osterburg és Salzwedel a belső német határon helyezkedett el. Fontos tranzitútvonalak haladtak át az Altmarkon. A Magdeburg-Wolfsburg vasútvonalon található Oebisfelde, valamint a Mittelland-csatorna belvízi forgalmát lebonyolító Buchhorst forgalmas határátkelőhelyei voltak megtalálhatóak, továbbá a Berlin-Wolfsburg tranzit vasútvonal is itt haladt át.^[12]

A központilag irányított gazdaságban új ipari üzemeket létesítettek, köztük a VEB Erdgasförderung Salzwedel (Salzwedeli Földgáztermelő Vállalat) megalapítása, azzal a céllal hogy kiaknázza az 1960-as évek végén felfedezett földgázlelőhelyeket. A nyersanyagban szegény NDK számára kiemelt szempont volt, ami a termelés gyors bővüléséhez vezetett. A Salzwedel-Magdeburg földgázvezetéket 1983-ban építették.^[12]

Az NDK harmadik, legnagyobb atomerőművének helyszíneként 1972-ben az Arneburg közelében található Niedergörne falut jelölték ki. A Stendal atomerőmű építkezés miatt a falut 1975-ben áthelyezték, ezen időben a helyszínen akár 9500 építőmunkás is dolgozott. Még 1990 nyarán is 7000 ember dolgozott az építkezésén, azonban a munkálatokat 1991-ben leállították, befejezetlen maradt, később részben lebontották.^[12][13][14]

A német újraegyesítés után az újjáalakított Szász-Anhalt szövetségi tartomány részévé vált. 1994. január 1-jén a több járás összevonását követőn Salzwedel Altmarkkreis és Stendal járások kerültek kialakításra, de a járások területei a történelmi Altmark régióval nem teljesen azonosak.^[12]

Altmark egy meglehetősen vidéki régió, ahol kis- és középvállalkozások működnek, amelyek főként a mezőgazdaságban, a kézműves iparban és az idegenforgalomban működnek.^[5] Hagyományos mezőgazdasági régió, különösen a burgonya és a cukorrépa és repce termesztéséről ismert.^[4][5] A homokos és agyagos talajok váltakozása egyúttal biztosítja a nagyon termékeny talajt egyes részeken, azonban máshol gyenge a talajt. Ezért ideális az állattenyésztés és a lótenyésztés számára.^[6]

Az Altmark-medence régóta a földgázkitermelés kulcsfontosságú helyszíne. 2025-ben felfedezték, hogy a világ egyik legnagyobb lítium lelőhelye is itt található, becslések szerint 43 millió tonna lítium-karbonát-egyenérték (LCE) van a területén. A Neptune Energy és elődvállalatai már 1969 óta hasznosítják a régió geológiai erőforrásait.^[15][16]

Közepes méretű központ Stendal (38.946 lakos) és Salzwedel (23.394). Kisebb központi szerepet tölt be Gardelegen (21.926), Osterburg (9.421), Havelberg (6.494), ezek mellett jelentősebb települések még Tangermünde (10.228), Oebisfelde-Weferlingen (13.479), Tangerhütte (10.516), Arendsee (6.666), Kalbe/ Milde (7.348), Klötze (9.666), Seehausen (4.693), Bismark (7.899), Arneburg, Beetzendorf, Diesdorf, Mieste.^[18][3]

A Hanza-városok ma is tanúskodnak egykori gazdagságukról, amit a favázas építészet, a román stílusú kulturális emlékek és a téglagótikus építészet jellemez.^[1][2][4][5] A Hanza-fesztiválok és a középkori kastélyfesztiválok betekintést nyújtanak Altmark történelmébe.^[6]

• Stendal: középkori városközpont a Szent Jakab-templommal, történelmi városkapuk^[9][19][20]
• Salzwedel: középkori óváros, tégla gótikus építészeti emlékek^[9]
• Gardelegen: favázas építészet^[9]
• Havelberg: az Elba és a Havel folyók összefolyásánál, óvárosáról, román stílusú katedrálisáról és virágoskertjéről ismert.^[6][9][20]
• Osterburg: az Elba folyó partján fekszik, itt található a 17. században épült Osterburg kastély^[20]
• Tangermünde: Észak-Németország egyik legszebb téglavárosa, középkori városképpel. A tangermündei vár az Elba fölé magasodik. Az óvárosban szűk utcák és favázas házak találhatóak. A tangermündei kastély: a 15. században épült a brandenburgi választófejedelmek rezidenciájaként. Reneszánsz stílusú építészettel rendelkezik, park veszi körül.^[6][9][20]
• A Jerichow-kolostort az Alpoktól északra fekvő legrégebbi téglaépületnek tekintik^[20]
• A Kunrau-kastélyt a 19. században építették, a Berlin-Tiergarten villastílusa ihlette.^[4]
• A Storkau kastély közvetlenül az Elba folyó partján található, négycsillagos szálloda^[4]
• A Schönfeld kastély: Bismarkban található, 1873-1875 között épült, jelenleg rendezvényhelyszínként használják^[21]
• Bismarck-Kastély Döbbelin: A Bismarck család legrégebbi családi birtoka, amelyet 1991 óta Alexander von Bismarck (Otto von Bismarck dédunokája) tart fenn. A főépületet 1999-től felújították.^[22][23]
• Tangerhütte Neues Schloß: A háromszintes palota 1909 és 1911 között épült neobarokk stílusban. A kastély látogatható.^[24]

Az Altmark Circuit egy 400 kilométer hosszú kerékpárút, amely átvezet a főbb látnivalókon és városokon (Stendal, Salzwedel és Tangermünde, valamint Osterburg és Seehausen).^[20]

Az úthálózata főutakra és vidéki mellékutakra terjed ki. Magdeburg irányából észak felé, Stendal irányába az A14-es autópálya már megépült, a 2020-as évek második felében észak felé Schwerin irányába tovább építik.^[25][3] Az A14-es autópálya csatlakozást biztosít az A2 és A24 számú autópályákhoz.

A vasúti közlekedés tekintetében a Hannover–Berlin nagysebességű vasútvonal áthalad rajta, Stendal állomáson meg is áll. Egyéb vonalak: Stendal–Salzwedel–Uelzen; Wittenberge–Salzwedel–Oebisfelde; Magdeburg–Stendal–Wittenberge; Bismark–Kalbe (Milde); Stendal–Tangermünde^[26][3]

Vízi utak: Elba, Havel^[3]