Chemnitz (IPA: [ˈkʰɛmnɪʦ] kiejtése^ⓘ, csehül:Saská Kamenice; 1953–1990 között Karl-Marx-Stadt) város Németországban, Szászországban, az Érchegység északi lábánál. 245 000lakosával Lipcse és Drezda után Szászország harmadik legnépesebb városa, az azonos nevű kormányzati körzet székhelye, Lipcsével és Drezdával együtt a 3,5 milliós „Szász-háromszög” része.

A várost írásos forrásban először 1143-ban említik. Népessége 1883-ra már elérte a 100 000főt, a 20. század elejére Németország egyik legfontosabb iparvárosává fejlődött. A második világháború után az NDK-hoz került. 1953-ban Marx Károly nevét vette fel, majd az újraegyesítés után eredeti nevén szervezték járási jogú várossá. Lakossága az 1970-es évek végén meghaladta a 300 ezer főt.

Chemnitz ma Németország keleti részének egyik legfontosabb gazdasági, kulturális és tudományos központja. Gazdaságának alapját a szolgáltatószektor és az ipar képezi. A tudományos élet a Chemnitzi Műszaki Egyetem körül összpontosul.

Chemnitz város nevét a rajta keresztülfolyó Chemnitz folyóról kapta, amely a Zwickaui-Mulde egyik kis mellékfolyója. Maga a „Chemnitz” szó a szorb „Kamjenica” szóból ered, melynek jelentése „köves patak”. Cseh neve (Saská) Kamenice, a szorbok a Kamjenica nevet használják.

Chemnitz az Érchegység-medencében fekszik mintegy 300 méterrel a tengerszint felett, délről az Érchegység nyúlványai, északról a Közép-szász dombság határolja. A várost átszelő Chemnitz folyó széles völgyet vájt ki, amely kedvezett a település kialakulásának. A folyó két nagyobb patak (keletről a Zwönitz, nyugatról a Würschnitz) összefolyásából jön létre, emellett számos kisebb patak táplálja.

Chemnitz geológiai bázisát három nagyobb egységre lehet osztani. Az északi és északkeleti városrészek a Közép-szász dombság Glauchau és Döbeln közötti területéről benyúló granulithegységen fekszenek, amelynek kőzete, a granulit, prekambriumi üledékes kőzetek metamorfózisával keletkezett. Ez az északi-északkeleti földrajzi egység további részekre tagolódik, úgymint: Auerswaldi löszdombság, alsó Chemnitz-medence, Wittgensdorfi lösztábla és Röhrsdorfi paladombság.

A városon az itt 7-8 kilométeresre szűkülő Érchegység-medence északkelet-délnyugat irányban húzódik keresztül. A medencében található a Beutenberg (420,9 m), amely északkeletről határolja a várost. A medence uralkodó kőzettípusa a felső karbon és alsó perm idejéből származó üledékes kőzetek mellett a tufa és a löszagyag. Részegységei: Zschopau-Hochtalboden, Kohlung-tábla, Zeisigwald-Struth-dombság, Chemnitz-völgy, Chemnitz-Terrassenriedel, Siegmar-Bornai dombvidék, Neukircheni dombság és Alsó-Würschnitz-völgy.

Az Érchegység északi lejtőinek jellegzetes geológiai formája Chemnitz környékén mutatkozik meg a legtisztábban. Ebben az eubai Galgenberg hegy (471 m) és a klaffenbachi Adelsberg (508 m) vonalától délre eső földtani egységben az agyagpala-jellegű fillit és az ártéri üledékek uralkodnak. Ez a Zwönitz és Würschnitz völgyei által szabdalt lépcső 500-550-méteres magasságot ér el a Chemnitz folyó összefolyásától délnyugatra. Itt található a város legmagasabb pontja, a Klaffenbacher Höhe (523 m). A terület tovább tagolható a következő földrajzi egységekre: Érchegység északi határlépcső, Alsó-Zwönitz-völgy, harthaui Würschnitz-völgy, berbisdorfi Riedelgebiet, dittersdorfi Riedelgebiet.

Miután több települést is a városhoz csatoltak, Chemnitznek nincs egységes településszerkezete. Mindenekelőtt keleten jellemző, hogy a falusias városrészek elkülönülnek a belvárostól, míg nyugaton a városhatáron is túlnyúlik Limbach-Oberfrohna és Hohenstein-Ernstthal irányába.

Chemnitz főleg mint iparváros ismert, illetve mint a néhai NDK mintavárosa, ma is főleg ennek a kornak az emlékei meghatározóak. A középkorban a textilipara, valamint a bányászata volt meghatározó, mely a mai napig prosperál, az ipari forradalom idején pedig gyorsan fejlődésnek indult, ezért is kapta a „Szászországi Manchester” becenevet. A második világháború során légibombázások célpontja volt, éppen az ipari jelentősége miatt. A város nagy része ekkor gyakorlatilag megsemmisült, de a háborút követően, miután Kelet-Németország része lett hamar újjáépült. 1953-ban nevezték át Karl-Marx-Stadtra, Karl Marx előtti tiszteletből; a városban található a világ második legnagyobb fejszobra 1971-ből, mely természetesen Marxot ábrázolja. Az ipari tevékenység volt ezután is meghatározó, majd Németország újraegyesítése után visszakapta eredeti nevét. A városban a rendszerváltás után is jelentős popkultúrális tényező maradt Marx, akiről még egy helyi kólát is elneveztek, miközben a kommunista időszak szocreál építészete is sok helyen fennmaradt. A város 2025-ben elnyerte az Európa kulturális fővárosa címet is, miután az ipar szerepének mérséklődése után kulturálisan is sokat fejlődött.

A város helyi közlekedési szolgáltatója, a CVAG (Chemnitzer Verkehrs AG) kiterjedt busz és villamoshálózatot üzemeltet.

• Karl Marx-bronzfej: nem túlzás, hogy ez a város legikonikusabb látnivalója; a Lev Kerbel szovjet szobrász tervezte óriási Marx-fej a világ második legnagyobb fejszobra, ami 7,1 méter, a talapzattal együtt 13 méter magas és 40 tonnányi. A helyiek ezt Nischl-nek, vagyis koponyának szokták becézni. A mögötte álló épületen domborműként a Kommunista kiáltvány kezdősorai olvashatók négy nyelven
• Új városháza
• Roter Turm, vagyis Vörös Torony a 12. századból
• Siegert Ház, Georg Siegerthez, a chemnitzi textilipar elindítójához kötődő épület
• Schocken Ház, az egykor áruháznak épült modern épület ma a SMAC-nak, vagyis a Szászországi Régészeti Múzeumnak ad otthont
• Stadthalle
• Theaterplatz
• Kunstsammlungen Chemnitz, a helyi művészeti múzeum
• Stadtbad, vagyis a városi fürdő
• Theodor Haase Fabrik: a város idővel megszűnt iparának számos épületét új funkciókkal töltötték meg, a korábbi fonalfestő gyár ma egy fotóscég székhelye, ahol fotókiállítások is vannak
• Industriemuseum, avagy Iparmúzeum, mely szintén egy egykori gépgyár területén található, és a helyi ipartörténetet mutatja be. (A várostól nincs messze Zwickau sem, ahol többek közt Trabant-kiállítás is van)
• Gunzenhauser Múzeum, képzőművészeti múzeum
• Chemnitzi Strassenbahnmuseum

• 👁 Finnország
  Tampere, Finnország (1961. október)
• 👁 Szlovénia
  Ljubljana, Szlovénia (1966. október 17.)
• 👁 Franciaország
  Arras, Franciaország (1967.)
• 👁 Mali
  Timbuktu, Mali (1968. október 6.)
• 👁 Csehország
  Ústí nad Labem, Csehország (1970. július 17.)
• 👁 Lengyelország
  Łódź, Lengyelország (1972.)
• 👁 Franciaország
  Mulhouse, Franciaország (1981. október 7.)
• 👁 Egyesült Királyság
  Manchester, Egyesült Királyság (1983. március 18.)
• 👁 Oroszország
  Volgográd, Oroszország (1988. május 6.)
• 👁 Németország
  Düsseldorf, Németország (1988. április 13.)
• 👁 USA
  Akron, USA (1997. április 20.)
• 👁 Kína
  Tajjüan, Kína (1999. május 17.)

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Chemnitz című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Kovách László: Országokon át - vasúttal 2012-ben, TOP CARD Kiadó. ISBN978-963-89642-3-6
• Több mint iparváros: Chemnitz Európa Kulturális Fővárosa balazsutazik.blog.hu, 2024. május 3.

• Chemnitz hivatalos oldala (németül)