| 👁 Image | Ez a szócikk Ciprus fővárosáról szól. Hasonló címmel lásd még: Nicosia (egyértelműsítő lap). |
| Nicosia | |||
| Név görögül | Λευκωσία | ||
| Név törökül | Lefkoşa | ||
| 👁 Észak-Ciprus Észak-Ciprusi Török Köztársaság Megszállt település 1974 óta. | |||
| 👁 Image | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | 👁 Image Ciprus | ||
| Kerület | Nicosia | ||
| Rang | főváros, kerületközpont | ||
| Polgármester | Eléni Mávru | ||
| Irányítószám | 1500 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 56 848 fő (2021)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| 👁 Térkép | |||
| 👁 Image é. sz. 35° 10′ 21″, k. h. 33° 21′ 54″35.1725, 33.36535.172500°N 33.365000°EKoordináták: é. sz. 35° 10′ 21″, k. h. 33° 21′ 54″35.1725, 33.36535.172500°N 33.365000°E | |||
| Nicosia weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nicosia témájú médiaállományokat. | |||
Nicosia[2] (görögül Λευκωσία [Lefkoszía], törökül Lefkoşa) Ciprus fővárosa. 1964-ben 103 000 lakosa volt, 1992-ben 177 410, 2004-ben mintegy 200 000. A várost az 1983 óta de facto fennálló, valójában Törökország protektorátusának tekinthető Észak-ciprusi Török Köztársaság is fővárosának tartja, de annak kormánya ténylegesen Girnében (Kerínia) székel.
Fekvése
[szerkesztés]A sziget középső részén, a Kerínia-hegység és a Tróodosz-masszívum közötti sík területen található.
Az éghajlat Nicosiában félszáraz szubtrópusi (Köppen: BSh).[3]
Története
[szerkesztés]Az ősi város a 7. században lett a sziget fővárosa. Az ókor során Nagy Sándor csatolta birodalmához, azután egyiptomi fennhatóság alá tartozott, végül Rómához. Bizánc uralma alatt Lefkoszía volt a neve. A keresztesek 1192-ben, a genovaiak 1373-ban, a velenceiek 1484-ben foglalták el. Nicosia legérdekesebb része az óváros, amelyet 16. századi velencei fal vesz körül. A János katedrálist 1662-ben építették. 1570-től 1878-ig Törökország megszállása alatt volt, ezután 1960-ig brit gyarmat.
A függetlenség kikiáltása óta görög-török ellentétek színhelye. Különösen 1974-ben szenvedett sokat Törökország katonai agressziója idején. A sziget görögök illetve törökök lakta részeit elválasztó Zöld vonal áthalad a városon. (A vonal két oldalán ENSZ békefenntartók állomásoznak.)
Népesség
[szerkesztés]| Lakosok száma | 276 410 | 330 000 | 56 848 |
| 2012 | 2015 | 2021 |
Dél-Nicosia
[szerkesztés]Látnivalók
[szerkesztés]- János-katedrális
- Ikonmúzeum
- Archeológiai múzeum
Városrészek
[szerkesztés]Testvértelepülések
[szerkesztés]
Észak-Nicosia
[szerkesztés]Látnivalók
[szerkesztés]- Arabahmet mecset
- Sarayönü mecset
- Szelimije-mecset
- Mahmut szultán könyvtár
- Atatürk-tér
- Büyük Han – egykori karavánszeráj, fogadó a török időkből
Múzeum
[szerkesztés]- Török etnográfiai múzeum (Mevlevi Tekke)
- Nemzeti harc múzeuma
- II. Mahmud szultán könyvtár
Közlekedés
[szerkesztés]Fontos közúti csomópont.
Galéria
[szerkesztés]- Úttorlasz a görög és török rész között
Városkép
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://view.officeapps.live.com/op/view.aspx?src=https://library.cystat.gov.cy/NEW/POP_CEN_21-PRE_RESULTS-URBRUR_COMP-EN-040823.xlsx&wdOrigin=BROWSELINK
- ↑ A görög név szabatos átírt formája Lefkoszía volna, a Nicosia alakot azonban az idevonatkozó akadémiai szabályozás (ÚNMH) mint hagyományos alakot megtartani rendeli. Az FVM keretében működő földrajzinév-bizottság, melynek jogosultsága kiterjed minden földrajzi név magyar megnevezésére 16/220. (1993. december 15.) számmal hozott határozatában ugyancsak megerősítette a Nicosia alakot. Az ülés jegyzőkönyvét lásd itt Archiválva2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ World Meteorological Organization - Nicosia
További információk
[szerkesztés]- A világ fővárosai (Kossuth Könyvkiadó, 1977)
- Fotók
