| Odo Bujwid | |
| 👁 Image | |
| Született | 1857. november30.[1] Vilnius, Orosz Birodalom |
| Elhunyt | 1942. december26. (85 évesen)[1][2] Krakkó, Lengyel Főkormányzóság, Német Birodalom |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Kazimiera Bujwidowa[3] |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Feliks Bujwid |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Wydział Lekarski Uniwersytetu Warszawskiego ( – 1886. január14.) |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Rakowicki temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Odo Bujwid témájú médiaállományokat. | |
Odo Bujwid (Vilnius, 1857. november 30. – Krakkó, 1942. december 26.) lengyel bakteriológus, eszperantista. A lengyelországi bakteriológia megalapítója.
Életútja
[szerkesztés]1857. november 30-án Vilniusban született egy elszegényedett litván nemesi családba. Családjával Varsóba költözött, ahol apja hivatalnokként dolgozott a városházán. A Varsói Egyetemen orvostudományt tanult, majd Berlinben Robert Kochnál, Párizsban Louis Pasteurnél képezte tovább magát a bakteriológia területén. Hazatérve, Varsóban megalapította Lengyelország első veszettség megelőző és élelmiszeripari termékeket vizsgáló intézetét.[4]
1883-ban a Jagelló Egyetem Orvostudományi Karának Tanácsa felajánlotta neki az újonnan létrehozott Higiéniai Tanszék vezetését, ezért Krakkóba költözött. Számos tudományos értekezés publikálása mellett aktív volt a közéletben is. 1896-ban Krakkó város tanácsosává választották.[4] Támogatója volt az oktatás népszerűsítésének, az első leánygimnázium szervezője. Feleségével együtt támogatta a nők küzdelmét, hogy egyetemi tanulmányokat folytathassanak. A két világháború közötti időszakban tagja volt az elnök személyes tanácsának, majd 1931–33-ban az ideiglenes városi tanácsnak. Népszerűsítette az eszperantó nyelvet, a Lengyel Eszperantó Klub tiszteletbeli tagja lett, és kezdeményezte a Lengyel-Jugoszláv Társaság létrehozását is.
75 éves korában, felesége halála után, naplót kezdett írni, először feleségének írt leveleket, majd klasszikus naplójegyzetek formájában.[5] 1942. december 25-én hunyt el. A krakkói Rakowicki temetőben temették el (XVIII. parcella, déli bal szakasza – Bielicki család).[6]
Családja
[szerkesztés]1886-ban kötött házasságot Kazimiera Klimontowskával, az első lengyelországi feminista mozgalom egyik legfontosabb alakjával. Hat gyermekük született: Kazimiera, Zofia, Jadwiga, Helena, Stanisław és Jan.
Helena lánya az első nő volt Lengyelországban, aki 1923. május 5-én állatorvosi oklevelet kapott, miután kiváló általános eredménnyel végzett a Lwówi Állatorvosi Akadémián. Stanisław fia (1895–1951) lovas hadnagy a lengyel hadsereg tartalékosa és mérnök volt. A legfiatalabb testvér, Jan (1899–1984) a lengyel hadsereg tartalékos gyalogos kapitánya, mérnök volt. A második világháború előtt ismert szarvasmarha-tenyésztő, tudós és kiváló evezőedző volt. Többek között Roger Verey és Jerzy Ustupski Európa-bajnokok és olimpiai érmes evezősöket edzette.
Jegyzetek
[szerkesztés]- 1 2 Nia diligenta kolegaro, 2021. március25.
- ↑ GrobowiecBujwidów-CmentarzRakowicki-POL, Kraków.jpg, 2021. március25., sírkő
- ↑ Nia diligenta kolegaro
- 1 2 Czy wiesz kto to jest?(lengyel nyelven).polona.pl.(Hozzáférés: 2021. május 26.)
- ↑ Bujwid, Odo. Osamotnienie: pamiętniki z lat 1932–1942(lengyel nyelven). ISBN 83-08-01810-6(1990)
- ↑ Zarząd Cmentarzy Komunalnych w Krakowie(lengyel nyelven).zck-krakow.pl.(Hozzáférés: 2021. május 26.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Odo Bujwid című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
