Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik szervezete, a nemzetközi közegészségügy koordináló hatóságaként működik. Székhelye a svájci Genf városban található. A szervezet alapokmánya 1948. április 7-én lépett életbe, s e nap óta minden évben ez az egészségügyi világnap. A WHO a felhatalmazását és forrását döntő mértékben a Nemzetek Szövetsége Egészségügyi Szervezetétől (Health Organization, HO) „örökölte”.

2026-ban az Egészségügyi Világszervezetnek 193 tagja van: az ENSZ összes tagállama Liechtenstein és az Egyesült Államok kivételével, valamint a Cook-szigetek és Niue.^[1] Egy állam akkor válik a világszervezet tagjává, amikor ratifikálja a 2009. május 31-i egyezményt, amely a világszervezet alapszabályaként ismert. 2013-ban a szervezetnek két társult tagja is volt: Puerto Rico és Tokelau.^[2] Több ország megfigyelőként vesz részt. Palesztina megfigyelői státuszban van, mint az Arab Liga által elismert nemzeti felszabadítási mozgalom. A Szentszék és a Máltai lovagrend szintén megfigyelő.^[3] A Kínai Köztársaság kormánya 2009 és 2016 között megfigyelőként vehetett részt, de azóta nem hívták meg.^[4]

2020. júliusban az Amerikai Egyesült Államok hivatalosan bejelentette a kilépési szándékát,^[5] melyet Joe Biden elnök 2021. január 20-án elnöki rendelettel leállított.^[6] 2025-ben Donald Trump beiktatása után elrendelte, hogy az Egyesült Államok tegye meg a kilépéshez szükséges intézkedéseket,^[7] amelyre ezúttal 2026. január 22-én hivatalosan is sor került.^[8] Ez volt az első alkalom a szervezet megalapítása óta, hogy egy tagország elhagyta a WHO-t.^[9]

A WHO irányító testülete a 194 tagállamból álló közgyűlés (beleértve a Cook-szigeteket is), amely minden évben ülésezik. Döntéseit és politikáját a Végrehajtó Testület valósítja meg, amely kormányok által kinevezett 32 egészségügyi szakemberből áll, évente kétszer ülésezik. 2002/2003-ban a WHO kétéves költségvetése 935,7 millió dollár volt. A WHO-nak mintegy 7000 alkalmazottja van.^[10]

A WHO működésének pénzügyi alapját két fő bevételi forrás alkotja: a tagállamok által kötelező jelleggel fizetett hozzájárulások és az önkéntes támogatások. A kötelező tagdíjakat az országok gazdasági teljesítménye és népessége alapján határozzák meg, de ezek aránya az idők során folyamatosan csökkent. A szervezet költségvetésének többségét ma már az önkéntes felajánlások adják, amelyek származhatnak kormányoktól, nemzetközi szervezetektől, alapítványoktól, valamint magánadományozóktól.

Az önkéntes támogatások sok esetben célzottak, vagyis meghatározott programokhoz vagy egészségügyi területekhez kötődnek. Emiatt a WHO költségvetése kevésbé rugalmas, és nagymértékben függ a donorok prioritásaitól. A legnagyobb hozzájárulók között hagyományosan az Egyesült Államok, Németország és az Egyesült Királyság szerepel, de több jelentős alapítvány – például a Bill & Melinda Gates Foundation – is évek óta a kiemelt finanszírozók közé tartozik.^[11]

A szervezet kétéves költségvetési ciklusokban dolgozik. A tervezés során egyszerre kell figyelembe venni a globális egészségügyi szükségleteket, a tagállamoktól érkező kötelező befizetéseket és a projektekre szánt önkéntes források várható nagyságát. A rendszer sajátossága, hogy a kötelező hozzájárulások csak a működés alapvető elemeit fedezik, míg a szakmai programok nagy része külső finanszírozástól függ. A WHO ezért az elmúlt években több reformot is indított annak érdekében, hogy bevételei kiszámíthatóbbá váljanak, és kevesebb legyen a célzott, szűk felhasználási körű támogatás.^[12]

Magyarország 1948-ban, a szervezet megalakulásának évében vált a WHO tagjává, és azóta folyamatosan részt vesz az Egészségügyi Világszervezet munkájában. A WHO Magyarországi Irodája Budapesten működik, feladata a nemzeti egészségpolitikai programok szakmai támogatása, valamint a szervezet európai régiójával való kapcsolattartás.

A WHO rendszeresen készít országjelentéseket Magyarország egészségügyi mutatóiról, amelyek összehasonlítást nyújtanak a régió és az Európai Unió átlagértékeivel. Ezek a profilok többek között a népegészségügyi helyzetet, a krónikus betegségek előfordulását, a megelőző programok eredményességét és az egészségügyi ellátórendszer teljesítményét elemzik.^[13]

Az ország és a WHO együttműködése több területen is meghatározó. A közös projektek között szerepeltek oltási programokhoz kapcsolódó szakmai ajánlások, a nem fertőző betegségek elleni stratégiák, a transz-zsírsavak visszaszorítását célzó táplálkozáspolitikai intézkedések, valamint az egészségfejlesztési és járványügyi rendszerek megerősítése. Magyarország az elmúlt években több regionális WHO-projektnek is helyet adott, köztük a népegészségügyi innovációval foglalkozó kezdeményezéseknek és a sürgősségi felkészültséget támogató képzéseknek.^[14]

A magyar szakértők hosszú ideje részt vesznek a WHO munkacsoportjaiban, bizottságaiban és szakmai konzultációin. A hazai egészségpolitikai programok – így a Nemzeti Népegészségügyi Program vagy az oltási rend – több ponton illeszkednek a WHO európai ajánlásaihoz. A szervezet és Magyarország kapcsolata ezért egyszerre intézményi, szakmai és stratégiai jellegű.

• Világszintű iránymutatás az egészségügy területén;
• Együttműködés a kormányokkal a nemzeti egészségügyi programok tervezésében, irányításában és értékelésében;
• Megfelelő egészségügyi technológia, információ és szabványok kifejlesztése és átadása.
• Kiterjedt segélynyújtási, kutató- és irányítási tevékenységet végez az egészségvédelem minden területén, különösen a fertőző betegségek, a járványok, a gyermekbetegségek, a szív- és keringési zavarok, a rák és az AIDS okainak feltárása, a betegségek természete, megelőzése és gyógyításuk terén.

A szervezet főigazgatói tisztét az alábbi személyek töltötték be:^[15]

• Brock Chisholm, Kanada, (1948–1953)
• Marcolino Gomes Candau, Brazília, (1953–1973)
• Halfdan T. Mahler, Dánia, (1973–1988)
• Nakajima Hirosi, Japán, (1988–1998)
• Gro Harlem Brundtland, Norvégia, (1998–2003)
• Lee Jong-wook, Dél-Korea, (2003. január 28–2006. május 22.)
• Anders Nordström, Svédország, (2006. május 23–2007. január 1.)^[16]
• Margaret Chan, Hongkong, (2006–2016. december 31-ig)
• Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, Etiópia, (2017. január 1-től)

A WHO eddig hatszor rendelte el a nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzetet (Public Health Emergency Concern PHEIC):

• Sertésinfluenza kitörésekor 2009-ben
• Járványos gyermekbénulás 2014-ben
• Ebola járvány 2014-ben
• Zika-vírus kitörésekor 2016-ban
• Ebola járvány 2019-ben
• COVID–19 koronavírus-járvány 2020-ban^[18]

Ez a szócikk részben vagy egészben a World Health Organization című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Hivatalos honlap
• Magyarország egészségügyi mutatói a WHO honlapján
• A WHO Magyarországi Irodájának honlapja