Ellenőrzött
| 👁 Image | Ez a szócikk az1934. évről szól. Az1934-es számról szóló cikket lásd itt: 1934 (szám). |
| 1934 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1934 |
| Ab urbe condita | 2687 |
| Bahái naptár | 90 – 91 |
| Berber naptár | 2884 |
| Bizánci naptár | 7442 – 7443 |
| Buddhista naptár | 2478 |
| Burmai naptár | 1296 |
| Dzsucse-naptár | 23 |
| Etióp naptár | 1926 – 1927 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1989 – 1990 |
| Shaka Samvat | 1856 – 1857 |
| Holocén naptár | 11934 |
| Iráni naptár | 1312 – 1313 |
| Japán naptár | 2594 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4630–4631 |
| Kopt naptár | 1650 – 1651 |
| Koreai naptár | 4267 |
| Muszlim naptár | 1352 – 1353 |
| Örmény naptár | 1383 ԹՎ ՌՅՁԳ |
| Szeleukida naptár | 2245–2246 |
| Thai szoláris naptár | 2477 |
| Zsidó naptár | 5694 – 5695 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek
Évek: 1929 – 1930 – 1931 – 1932 – 1933 – 1934 – 1935 – 1936 – 1937 – 1938 – 1939
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- január 1. – Életbe lép az „örökletes betegségekben szenvedők” kötelező sterilizálásáról szóló törvény Németországban.
- január 3. – Bányaszerencsétlenség az észak-csehországi Osek u Duchcova község Netson III. nevű bányájában. (A szerencsétlenség 142 ember életét követeli.)[1]
- január 20. – A német parlament elfogadja a nemzeti munkáról szóló törvényt.[2]
- január 26. – Aláírják a lengyel-német megnemtámadási szerződést, és az ezt kiegészítő gazdasági egyezményt.[3]
- február 6. – Magyarország és Szovjetunió felveszik a diplomáciai kapcsolatokat.[4]
- február 8. – Magyarország és Szovjetunió megegyeznek a diplomáciai kapcsolataik modalitásairól és az 1924 évi jegyzékek alkalmazásáról.
- február 9. – Athénban Jugoszlávia, Görögország, Románia és Törökország részvételével létrejön az úgynevezett Balkán-paktum.[5]
- február 17. – A csehszlovák koronát először devalválják, aranytartalmát 44,58mg-ról 37,15mg-ra csökkentik.[1]
- március 18. – Budapesten, a Vértanúk terén felavatják a Nemzet Vértanúinak emlékművét.[6]
- április 17. – Az ún. római megállapodás Jugoszláviának lehetőséget ad az Olaszországgal, Magyarországgal és Ausztriával való együttműködésre.[7]
- április 20. – Heinrich Himmler kerül a Gestapo élére.[2]
- április 26–28. – Prágában francia-csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások a közép-európai helyzetről.[1]
- május 1. – Jugoszláv-német gazdasági egyezményt írnak alá, megkezdődik a jugoszláv külkereskedelem átorientálódása.[7]
- május 23. – Lelövik a híres Bonnie és Clyde bűnöző párost.[8]
- május 24. – Tomáš Masarykot negyedszer is csehszlovák államfővé választják. (A kommunista jelölt, Klement Gottwald 38 szavazatot kap, míg a német és magyar képviselők üres cédulával szavaznak.)[1]
- június 9. – Csehszlovákia teljes körű diplomáciai kapcsolatot létesít a Szovjetunióval, ami egyben a francia-szovjet keleti paktumterv támogatását is jelenti.[1]
- június 17. – Lengyelországban Bereza Kartuskában internáló tábort hoznak létre a biztonságot, békét és közrendet veszélyeztető személyek részére.[9]
- június 29–30. – A „hosszú kések éjszakája”.[10]
- július 20. – Németországban az SS önállósodik és Hitlernek rendelik alá.[2]
- július 25. – Sikertelen nemzetiszocialista hatalomátvételi kísérlet Bécsben,[11] osztrák náci puccsisták megölik Engelbert Dollfuß osztrák kancellárt.
- augusztus 2. – Paul von Hindenburg német birodalmi elnök elhunytával Hitler „vezér és birodalmi kancellár” címet vesz fel, a saját kezében egyesíti az államfő és a miniszterelnök hatáskörét, a pártvezérség megtartásával.[2]
- augusztus 19. – Népszavazás Németországban, amelyen a szavazók 89,9%-a áldását adja az elnöki és a kormányfői funkció összevonására.[12]
- szeptember 12. – Észtország, Lettország és Litvánia megalakítja a balti antantot.[13]
- szeptember 18. – A Szovjetunió belép a Népszövetségbe.[14]
- október 6.
- Elindul útjára az első hazai építésű Duna-tengerjáró hajó, a „Budapest”.[15]
- Katalónia kikiáltja részleges függetlenségét a Spanyol Szövetségi Köztársaságon belül. (Ez azonban mindössze tíz órán keresztül volt életképes. A katalán vezetőket letartóztatták és bebörtönözték, minden fontosabb tisztségviselői posztra a köztársasági kormány megbízható személyeket nevezett ki.)[16]
- október 9. – Marseille-ben – a macedón ORIM (Organização Revolucionária Interna da Macedônia) és a horvát Usztasa mozgalom tagjai – meggyilkolják I. Sándor jugoszláv királyt és Louis Barthou francia külügyminisztert.[17][18] (A kiskorú II. Péter király mellett a régens Pál herceg.)[7]
- október 21. – A szudétanémet front kongresszusa nagy visszhangra talált a német kisebbség körében.[1]
- november 22. – Belgrád az I. Sándor ellen elkövetett királygyilkosságban való részvétellel vádolja Magyarországot a Népszövetségben.[7]
- november 24. – Sipőcz Jenőt, Budapest polgármesterét főpolgármesterré nevezik ki. (Utóda december 14-étől Szendy Károly.)
- december 10. – Csehszlovákia csatlakozik ahhoz a francia-szovjet jegyzőkönyvhöz, amely tiltja a megállapodást a keleti paktumtervet ellenző államokkal.[1]
- december 31. – A Szabadság téri bankrablás Budapesten.
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]Az év témái
[szerkesztés]- június 9. – Első alkalommal jelenik meg Donald kacsa portréja.
- József Attila: Medvetánc[19]
- Thomas Mann: József és testvérei című tetralógia II. kötete.
- Weöres Sándor: Hideg van (első kötete).
- Szerb Antal: A Pendragon legenda[20]
- November folyamán jelenik meg a Híd című jugoszláviai magyar folyóirat első száma.[21]
- május 27.–június 10. 1934-es labdarúgó-világbajnokság, Olaszország, Világbajnok: Olaszország
- július 27. – Először rendezik meg a Kékszalag vitorlásversenyt, Európa leghosszabb távú és legrégebbi[forrás?] tókerülő versenyét.
- A FTC nyeri az NB1-et. Ez a klub tizenharmadik bajnoki címe.
- Percy Shaw angol gyáros, feltaláló szabadalmaztatja a macskaszemet.
1934 a zenében
[szerkesztés]- Bartók Béla megírja V. vonósnégyesét.[22]
Születések
[szerkesztés]- január 5. – Láng József Jászai Mari-díjas magyar színművész
- január 7. – Dr. Kollányi László, Fleischmann Rudolf díjas növénynemesítő (†2006)
- január 7. – Kovács Ferenc, Kovács III, olimpiai bronzérmes labdarúgó, edző (†2018)
- január 8. – Szabó Iván, mérnök-közgazdász, politikus (†2005)
- január 16. – Gyuricza József, magyar tőrvívó világbajnok (†2020)
- január 17. – Hatlaczky Ferenc, olimpiai ezüstérmes, világbajnok kajakozó, építészmérnök (†1986)
- január 20. – S. Nagy István, eMeRTon-díjas magyar szövegíró (†2015)
- január 23. – Madarász Katalin, magyar nótaénekesnő
- január 24. – Földi Teri, Jászai Mari-díjas magyar színésznő (†2020)
- február 6. – Ivánkay Mária nyolcszoros siketlimpiai bajnok magyar asztaliteniszező, sportvezető, a nemzet sportolója
- február 7. – Edward Fenech Adami máltai politikus, volt miniszterelnök és köztársasági elnök
- február 11. – John Surtees, brit gyorsaságimotor- és autóversenyző (†2017)
- február 12. – Ladányi Mihály, költő (†1986)
- február 24. – Frank Braña, spanyol színész (†2012)
- március 8. – František Velecký, szlovák színész (†2003)
- március 9. – Jurij Gagarin, szovjet űrhajós (†1968)
- március 10. – Kulcsár Gergely, magyar atléta, olimpiai ezüst- és bronzérmes gerelyhajító, edző (†2020)
- március 12. – Moldova György, Kossuth-díjas magyar író (†2022)
- március 26.
- Alan Arkin, Oscar-díjas amerikai színész (†2023)
- Harkányi Endre, Kossuth-díjas magyar színművész (†2025)
- március 27. – Csurka István, kétszeres József Attila-díjas magyar író, politikus (†2012)
- március 30. – Nujany Vigyaz, erza író, újságíró
- március 31.
- Carlo Rubbia, Nobel-díjas olasz fizikus
- Richard Chamberlain, háromszoros Golden Globe-díjas amerikai színész, énekes (†2025)
- április 3. – Jane Goodall, angol etológus, antropológus, primatológus (†2025)
- április 5. – Roman Herzog, német politikus, államfő (†2017)
- április 10. – Durkó Zsolt, magyar zeneszerző (†1997)
- április 15. – Bodrogi Gyula, Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze
- április 24. – Shirley MacLaine, Oscar-díjas amerikai színésznő
- április 30. – Jerry Lordan, angol énekes, zeneszerző (†1995)
- május 8. – Glits Márton magyar agrármérnök, növényvédelmi szakember, egyetemi tanár (†2022)
- május 11. – Fonyó József, Jászai Mari-díjas magyar színész (†2004)
- május 17. – Kárpáti György kanadai magyar neurológus, molekuláris biológus, az MTA tagja (†2009)
- május 23. – Dr. Robert Moog, a róla elnevezett szintetizátor feltalálója (†2005)
- június 1. – Pat Boone, amerikai énekes, dalszerző, színész
- június 6. – II. Albert belga király, III. Lipót belga király és Asztrid svéd hercegnő második fia
- június 7. – Zádor Ervin, magyar olimpiai bajnok vízilabdázó (†2012)
- június 9. – Károlyi Pál, Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző (†2015)
- június 13. – Lőte Attila, Jászai Mari-díjas magyar színművész (†2026)
- június 14. – Pénzes Bethen magyar zoológus (†2005)
- június 20. – Lubik Hédy, magyar hárfás, hárfa- és kamarazene-tanár (†2022)
- július 11. – Giorgio Armani olasz divattervező (†2025)
- július 22. – Louise Fletcher, Oscar-díjas amerikai színésznő (†2022)
- július 25. – Claude Zidi, francia filmrendező, operatőr és forgatókönyvíró
- augusztus 2. – Jákó Vera, előadóművész, nótaénekesnő (†1987)
- augusztus 2. – Maár Gyula, Kossuth-díjas magyar filmrendező (†2013)
- augusztus 4. – Bodó Andrea, olimpiai bajnok magyar tornász (†2022)
- augusztus 7. – Simó Sándor, magyar filmrendező (†2001)
- szeptember 4. – Urbán Lajos magyar vasúti vezető, szakpolitikus, közlekedési miniszter
- szeptember 7. – Bitó László, magyar orvoskutató, író (†2021)
- szeptember 8. – Kalász Márton Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, a nemzet művésze (†2021)
- szeptember 20. – Sophia Loren, Oscar-díjas olasz színésznő, énekesnő
- szeptember 21. – Leonard Cohen, kanadai költő, regényíró, énekes és dalszövegíró (†2016)
- szeptember 28. – Brigitte Bardot, francia színésznő, énekesnő, állatvédő (†2025)
- szeptember 29. – Ilia Mihály, Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész
- szeptember 29. – Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas amerikai-magyar pszichológus (†2021)
- szeptember 29. – Nagy Ervin magyar közgazdász, közlekedésügyi miniszterhelyettes
- szeptember 30. – Földy László, Európa-bajnok asztaliteniszező (†2015)
- október 10. – Hervay Gizella, költő, író, műfordító (†1982)
- október 13. – Nána Múszhuri görög énekesnő, az UNICEF jószolgálati nagykövete
- október 16. – Marosi József, olimpiai ezüstérmes magyar vívó
- október 22. – Pomogáts Béla Széchenyi-díjas magyar kritikus, irodalomtörténész, tanár (†2023)
- október 31. – Harasztÿ István Kossuth-díjas magyar szobrászművész (†2022)
- november 9. – Carl Sagan amerikai csillagász, planetológus, asztrobiológus (†1996)
- november 12. – Charles Manson amerikai bűnöző, akit többek közt az 1960-as években elkövetett Tate-LaBianca gyilkosságok kiterveléséért ítéltek el (†2017)
- november 15. – Pavlics Irén, magyarországi szlovén írónő, újságírónő (†2022)
- november 15. – Kóti Árpád Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze (†2015)
- november 23. – Sárközy Zoltán Jászai Mari-díjas magyar színész (†2019)
- november 27. – Lukács Lóránt, Balázs Béla-díjas magyar operatőr, filmrendező (†2025)
- december 8. – Almási István magyar népzenekutató (†2021)
- december 9. – Garas Dezső, Kossuth-díjas magyar színész, rendező, a nemzet színésze (†2011)
- december 9. – Judi Dench, Oscar-díjas angol színésznő
- december 15. – Sztanyiszlav Sztanyiszlavavics Suskevics, belarusz tudós és politikus, Fehéroroszország ideiglenes államfője (†2022)
- december 21. – Weninger Richárd, hárfás, karmester és zenepedagógus (†2011)
- december 28. – Maggie Smith, kétszeres Oscar-díjas angol színésznő (†2024)
Halálozások
[szerkesztés]- január 6. – Nyilasy Sándor, festőművész (*1873)
- január 20. – Deák-Ébner Lajos, festőművész (*1850)
- február 8. – Móra Ferenc, író (*1879)
- február 13. – Pusztai József író, költő, újságíró (*1864)
- február 17. – I. Albert belga király (*1875)
- február 23. – Edward Elgar, brit zeneszerző (*1857)
- április 21. – Carsten Egeberg Borchgrevink norvég-angol származású felfedező, sarkkutató (*1864)
- június 18. – Derkovits Gyula, magyar festő és grafikus (*1894)
- június 26. – Széchenyi Dénes diplomata (*1866)
- július 1. – Ernst Röhm német katona, politikus, a Sturmabteilung alapítója (*1887)
- július 4. – Marie Curie, lengyel származású kétszeres Nobel-díjas francia fizikus (*1867)
- július 25. – Engelbert Dollfuß, osztrák kancellár (*1892)
- augusztus 2. – Paul von Hindenburg, német elnök (*1847)
- október 11. – Kövesligethy Radó, magyar csillagász, geofizikus, akadémikus (*1862)
- december 1. – Szergej Mironovics Kirov vezető szovjet kommunista politikus (*1886)[14]
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
| Fizikai | nem adták ki |
| Kémiai | Harold C. Urey |
| Orvosi-fiziológiai | George Whipple, George Minot, William Parry Murphy |
| Irodalmi | Luigi Pirandello |
| Béke | Arthur Henderson |
Jegyzetek
[szerkesztés]- 1 2 3 4 5 6 7 Baló–LipoveczCsehszlovákia, 138. o.
- 1 2 3 4 Németh István: Hitler útja a hatalomig. Párton belüli harcok a Führer-elv jegyében / Kronológia.Rubicon,XXVII. évf. 292. sz. (2016) 44. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Baló–LipoveczLengyelország, 183. o.
- ↑ Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest: Osiris. 1999. 592. o. = Osiris Tankönyvek, ISBN9633795486
- ↑ Baló–LipoveczJugoszlávia, 165-166. o.
- ↑ Bödők Gergely: A Nemzet Vértanúinak emlékműve.Rubicon,XXIX. évf. 332. sz. (2019) 44. o. ISSN 0865-6347
- 1 2 3 4 Baló–LipoveczJugoszlávia, 166. o.
- ↑ Bonnie and Clyde. www.fbi.gov (Hozzáférés: 2025. február 13.)
- ↑ Arkadiusz Morawiec: Brr, Bereza. Polish literature towards the Confinement Centre in Bereza Kartuska.Acta Universitatis Lodziensis Folia Litteraria Polonica,4. sz. (2019)
- ↑ Guido Knopp: Hitler segédei. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 240. o. ISBN9635473826
- ↑ Történelmi dokumentumok lexikona. Szerk. Hegedűs Gyula. Budapest: Athenaeum 2000. 2001. 189. o. ISBN9639261483
- ↑ Éric Branca: Németország rossz szelleme. Adolf Hitler. Rubicon,XXXV. évf. 403–404. sz. (2024) 55. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Georg von Rauch, Romuald J. Misiunas, Rein Taagepera: A balti államok története. Budapest: Osiris-Századvég–2000. 1994. 114. o. = Europica Varietas, ISBN9633790190
- 1 2 Mihail Heller–Alekszandr Nyekrics: Orosz történelem. II. A Szovjetunió története Budapest: Osiris–2000. 1996. 582. o. = Europica Varietas, ISBN9633791782
- ↑ Oprán Emese: Víz és társadalom Magyarországon, 1919-1990. História,6–7. sz. (2010) 66. o.
- ↑ Lénárt T. András: Katalónia a 20. században.Rubicon,XXVIII. évf. 313. sz. (2017) 59. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Kerekes: 155. o.
- ↑ Sőregi Zoltán:Adalékok a marseille-i merénylet hátteréhez(magyar nyelven).archivnet.hu.(Hozzáférés: 2015. október 18.)
- ↑ Tverdota György: A Medvetánc kötet születése.Tiszatáj,LX. évf. 10. sz. (2006. október)
- ↑ Zita Turi: “Dreams always speak in Welsh” – Fictional Realities in Antal Szerb’s The Pendragon Legend.Orpheus Noster,XV. évf. 3. sz. (2023)
- ↑ Baló–LipoveczJugoszlávia, 166. o.
- ↑ Bartók Béla zeneművei (időrendben). zti.hu (Hozzáférés: 2025. február 13.)
Források
[szerkesztés]- ↑Baló–Lipovecz: Tények Könyve '92. Szerk. Baló György–Lipovecz Iván. [Budapest]: Ráció. 1992.
- ↑Kerekes: Kerekes Lajos: Anschluss 1938. Budapest: Akadémiai. 1963.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=1934&oldid=28856112”
Rejtett kategória:
