Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek

Évek: 1950 – 1951 – 1952 – 1953 – 1954 – 1955 – 1956 – 1957 – 1958 – 1959 – 1960

• január 6. – Petru Groza közbenjárására felfüggesztik Márton Áron püspök börtönbüntetését.^[1]
• január 8. – Rákosi Mátyás pozícióját Moszkvában a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Elnöksége megerősíti, egyben élesen bírálja Nagy Imrét, akit önkritikára akarnak rávenni. (Nagy Imre ezt elutasítja.)^[2]
• január 12. – Jugoszlávia és Kína helyreállítja diplomáciai kapcsolatait.^[3]
• január 25. – Milovan Đilas jugoszláv írót kormányellenes cselekedetei miatt 18 hónapra elítélik.^[3]
• február 15. – Antonín Zápotocký csehszlovák köztársasági elnök fogadja a jugoszláv nagykövetet, kezdetét veszi a két ország viszonyának fokozott normalizálódása.^[4]
• február 18. – A lengyel államtanács rendeletet ad ki Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság közötti hadiállapot megszüntetéséről.^[5]
• február 19. – Létrejön a Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezete, a SEATO.^[6]
• február 22. – Márton Áron püspököt kiengedik a jilavai börtönből.^[1]
• március 2–4. – A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetősége (KV) az új szakasz politikájáról visszatér a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett felfogáshoz.^[2]
• március 16. – Eisenhower bejelenti, hogy háború esetén atomfegyvert alkalmaznak.
• március 19. – Károlyi Mihály korábbi köztársasági elnököt Franciaországban, Vence-ban éri utol a halál, ahol élete utolsó éveit töltötte.^[7]
• március 25. –
  • Megalakul a Petőfi Kör.^[8]
  • Márton Áron püspök körlevelében megbocsátást hirdet a papi békemozgalom résztvevőinek.^[1]
• március 29. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja KB és a kormány ülésén az életszínvonal növekedését elősegítő intézkedéseket fogadnak el. (Április 1-jei hatállyal csökkentik számos árucikk kiskereskedelmi árát.)^[4]
• április 5. – Winston Churchill brit miniszterelnök lemondása.
• április 15. – Az előző napi KV-ülés határozatának megfelelően Rákosi Mátyás értesíti Dobi Istvánt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét arról, hogy Nagy Imrét le kell váltania miniszterelnöki posztjáról.^[2]
• április 18. – Megalakul a Hegedüs-kormány.^[9]
• április 22–24. – A Szlovák Kommunista Párt kongresszusán ismételten harcot hirdetnek a „burzsoá nacionalizmus” ellen.^[4]
• május 9. – A Német Szövetségi Köztársaság a NATO tagjává válik.^[10]
• május 14. – Megalakul a Varsói Szerződés.^[11]
• május 15. –
  • A Szovjetunió, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Franciaország, illetve Ausztria képviselői aláírják az osztrák államszerződést.^[12]
  • A Makalu (tszf. 8463 m) első megmászása.
• május 25. – A Kancsendzönga (tszf. 8586 m) első megmászása.
• május 26.–június 2. – Nyikita Hruscsov belgrádi látogatása, a szovjet–jugoszláv államközi kapcsolatok rendezése.^[13]
• június 4–6. – Rákosi Mátyás Hegedüs Andrással Bukarestbe utazik, ahol a szovjet vezetés közli, hogy Jugoszláviával a keleti tömbben mindenkinek megbékélésre kell törekednie.^[2]
• június 7–8. – Az MDP KV – Rákosi beszámolóját követően – kiáll a Jugoszláviával való megbékélés politikája mellett.^[2]
• június 21. – A honvédelmi miniszter 00700/1995. számú intézkedésében elrendeli a területi katonai igazgatási szervek átalakítását. (A meglévő katonai igazgatási szerveket felszámolták és helyettük megalakították a Budapest Főváros Kiegészítő Parancsnokságot, minden megyei székhelyen a megyei kiegészítő parancsnokságot, minden járási székhelyen a járási kiegészítő parancsnokságot, a meghatározott városokban városi kiegészítő parancsnokságot, Budapest minden kerületében kerületi kiegészítő parancsnokságot.)^[14]
• július 18–23. – Párizsban megtartják a NATO parlamenti képviselőinek első konferenciáját. (1966 novemberétől Észak-atlanti Közgyűlés).
• július 21.
  • 3 év 2 hónap alatt elkészül – szovjet segítséggel – a varsói Kultúra és Tudomány Háza.^[15]
  • Lengyelországban meghatározzák az új, ötéves népgazdasági fejlesztési tervet (1956–60).^[16]
• augusztus 8. – Rákosi a csepeli képviselői beszédében a jugoszláv–magyar viszony megromlásáért a felelősséget Péter Gáborra, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) egykori vezetőjére és „bandájára” hárítja.^[2]
• augusztus 21. – Rákosi felkeresi a budapesti jugoszláv nagykövetségen Svetozar Vukmanovićot és a két állam közötti viszony normalizálásáról tárgyal.^[2]
• október 2. – Romániában Gheorghe Gheorghiu-Dejt Chivu Stoica váltja a kormányfői poszton.^[17]
• október 6. – Görögországban Konsztantinosz Karamanlisz alakít kormányt.^[18]
• november 13. – Csehszlovák kormányközlemény jelenik meg a háborús bűnökért elítélt németek szabadon bocsátásáról. (1437 személy távozhat a két német államba és Ausztriába. Az intézkedés nem vonatkozik a különösen súlyos bűncselekményeket elkövetőkre.)^[4]
• december 12. Kazincbarcikán felavatják a Borsodi Vegyikombinátot.^[8]
• december 14. – Magyarország, Ausztria, Spanyolország, Ceylon, Nepál, Laosz, Líbia, Jordánia, Kambodzsa, Írország, Olaszország, Finnország, Bulgária és Albánia csatlakozik az ENSZ-hez.
• december 23–28. – Rákosi Mátyás részt vesz a Román Munkáspárt II. kongresszusán. (Szovjet figyelmeztetésre nem szól a romániai magyarok helyzetéről.)^[2]
• december 30. – A Szovjetunió szerződést ír alá a Német Demokratikus Köztársasággal, megadva benne annak állami státuszát.

Határozatlan dátumú események

• az év folyamán – Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár kínai látogatása során eléri, hogy a koreai háborúban foglyul ejtett 11 amerikai pilótát szabadon engedjék.^[19]

• január 6. – Rowan Atkinson angol színész
• január 18. – Nyilasi Tibor magyar labdarúgó, edző
• január 18. – Kevin Costner Oscar-díjas amerikai színész, rendező
• január 21. – Zsurzs Kati magyar színésznő, szinkronszínész
• január 26. – Björn Andrésen svéd színész (†2025)
• január 27. – Vörös István magyar zenész, a Prognózis együttes énekese
• február 2. – Leszek Engelking lengyel költő, író
• február 4. – Mikuláš Dzurinda, Szlovákia miniszterelnöke
• február 6. – Piláth Károly önkormányzati képviselő (Budapest XVII. kerülete)
• február 7. – Miguel Ferrer amerikai színész (†2017)
• február 11. – Ágg Károly fotóművész
• február 19. – Jurij Avramovics Bajdak ukrán pilóta, katonatiszt, az Ukrán Légierő parancsnoka
• február 21. – Ioan Rus román szociáldemokrata párti politikus, Románia belügy-, majd közlekedési minisztere
• február 24.
  • Alain Prost – francia autóversenyző, Formula–1-es világbajnok
  • Steve Jobs – az Apple Inc. cég elnöke († 2011)
• március 2. – Demény Attila zeneszerző, zongoraművész (†2021)
• március 9. – Ornella Muti olasz színésznő
• március 19. – Bruce Willis amerikai színész
• március 29. – Marina Sirtis angol-amerikai színésznő
• március 31. – Angus Young az AC/DC együttes szólógitárosa
• április 6. – Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök
• április 7. – Andresz Kati magyar színésznő, szinkronszínész (†2023)
• április 14. – Drahos Béla karmester, fuvolaművész.
• április 19. – Regőczy Krisztina világbajnok magyar műkorcsolyázó
• április 29. – Máté Gábor Kossuth-díjas magyar színész
• május 1. – Törőcsik András magyar válogatott labdarúgó (†2022)
• május 13. – Elekes Zsuzsa Liszt Ferenc-díjas magyar orgonaművész
• május 11. – Garádi Géza többszörös magyar bajnok három- és öttusában, úszóedző
• május 16. – Hazel O’Connor angol énekesnő, színésznő
• június 2. – Michael Steele gitáros, énekesnő, több amerikai lányegyüttes tagja
• június 13. – Debreczeni József politikus, politikai elemző
• július 6. Saríf Iszmáíl egyiptomi politikus († 2023)
• június 26. – Draskovics Tibor jogász, politikus
• július 21. – Tarr Béla filmrendező (†2026)
• július 27. – Sarbak Gábor magyar irodalomtörténész, kodikológus, a Szent István Társulat elnöke
• augusztus 8. – Herbert Prohaska osztrák labdarúgó, edző, szövetségi kapitány
• augusztus 12. – Heintje Simons holland gyermekszínész, énekes
• augusztus 27. – Can Togay magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, költő
• szeptember 2. – Tamás István magyar író, költő, újságíró
• szeptember 8. – Skardelli György Ybl Miklós- és Kossuth-díjas magyar építész, érdemes művész
• szeptember 14. − XIV. Leó pápa, a katolikus egyház vezetője (2025−)
• szeptember 29. – Lantos László Triceps, magyar rendező, performer, író
• október 28. – Tarcsai Szabó Tibor magyar író, meseíró
• november 2. – Frajt Edit magyar színésznő
• november 10. – Tóth Armand zeneszerző, karmester, fuvolaművész
• november 11. – Friedrich Merz német kancellár
• november 13. – Whoopi Goldberg amerikai filmszínésznő
• november 30. – Billy Idol brit punk- és rockénekes, zeneszerző
• december 15. – Szakály György Kossuth-díjas magyar táncművész, balettigazgató, tanár (†2025)
• december 27. – Almássy Éva magyar származású francia író, újságíró
• december 31. – Jim Pillen Nebraska kormányzója

• január 28. – Török Sophie, született Tanner Ilona író, költő (*1895)
• február 8. – Zsedényi Béla miskolci jogászprofesszor (*1894)
• március 11. – Alexander Fleming Nobel-díjas angol orvos (*1881)
• március 13. – Farkas Imre politikus, országgyűlési képviselő (*1893)
• március 19. – Károlyi Mihály politikus, miniszterelnök, Magyarország első köztársasági elnöke (*1875)
• március 30. – Fuchs Jenő négyszeres olimpiai bajnok vívó (*1882)
• április 18. – Albert Einstein fizikus (*1879)
• április 19. – Simay Imre festő, szobrász, grafikus (*1874)
• május 25. – Fedák Sári színésznő (*1879)
• június 11. – Breuer György magyar ornitológus (*1887)
• augusztus 15. – Thomas Mann német író (*1875)
• szeptember 1. – Schimanek Emil Kossuth-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár (*1872)
• szeptember 9. – Zsirai Miklós Kossuth-díjas nyelvész (*1892)
• szeptember 19. – Carl Milles(wd) svéd szobrász (*1875)
• szeptember 22. – Fábián Gyula magyar rajztanár, etnográfus, ifjúsági író (* 1884)
• szeptember 28. – Gyóni Mátyás történész, bizantinológus (* 1913)
• szeptember 30. – James Dean amerikai filmszínész (*1931)
• október 9. – Julij Mihajlovics Brascsajko kárpátaljai ruszin jogász, politikus, közéleti személyiség (*1875)
• november 5. – Maurice Utrillo francia festőművész (*1883)
• november 12. – Hajós Alfréd olimpiai bajnok, építész (*1878)
• november 20. – Jób Dániel magyar színházi rendező, író, színigazgató (*1880)
• november 26. – Duronelly László vívómester, a magyar párbajtőrvívás egyik úttörője (*1907)
• november 27. – Arthur Honegger svájci származású francia zeneszerző, a „Hatok” egyike (*1892)
• december 4. – Galamb József konstruktőr, a Ford Motor Company tervezője, a Ford T-modell megalkotója (* 1881)

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

• ↑Baló–Lipovecz: Tények Könyve '92. Szerk. Baló György–Lipovecz Iván. [Budapest]: Ráció. 1992.
• ↑Németország története: Heinrich August Winkler: Németország története a modern korban. II. kötet Budapest: Osiris. 2005. ISBN9789633896891