Calabria (IPA: [kaˈlaːbrja], latin neve Bruttium, calabriaiul Calabbria vagy Calavria) Olaszország egyik régiója, az Appennini-félsziget délnyugati végében a Tirrén-tenger és a Jón-tenger között. Szicíliától a Messinai-szoros választja el. Székhelye Catanzaro.

Az ókorban Calabriának nevezték az Appennini-félsziget délkeleti végét, a mai Pugliát. A Nyugatrómai Birodalom bukásától a 7. századig a mai régió vidéke és Puglia is a Bizánci Birodalom fennhatósága alá tartozott. Miután azonban a longobárdok elfoglalták Pugliát, a bizánciak fennmaradó területüket, a mai régió területét, nevezték Calabriának. Addig a vidék neve a rómaiaktól származó Bruttium volt, azaz a bruttiusok földje.

Calabria első lakosai oszk nyelvet beszélő törzsek, az enotrik és az italicusok voltak, tőlük származik az Itália elnevezés is, melyet a később érkező görög telepesek kiterjesztettek az egész Appennini-félszigetre.

Az i. e. 6 századtól kezdődően görög telepesek alapítottak gyarmatvárosokat elsősorban a tengerparti területeken. Ezek közül a legjelentősebbek Rhégion, Szübarisz, Krotón és Locri voltak. A városok egy laza szövetségbe tömörültek, melynek neve Magna Graecia volt. Az i. e. 3 századtól kezdődően a rómaiak fokozatosan meghódították ezen városokat, majd a Magna Graecia teljes felszámolása után a III. Apuliae et Calabriae provinciához csatolták a vidéket.

A félsziget középső része azonban sosem volt a görögök fennhatósága alatt, hanem északon a lukániaiaké, délen pedig a bruttiusoké volt. E két szamnisz törzset szintén a rómaiak hódították meg. A bruttiusok nevéhez fűződik Cosentia megalapítása.

A Nyugatrómai Birodalom összeomlása után Calabria a Bizánci Birodalom fennhatósága alá került, de a sorozatos járványok, kalózportyázások és háborúk miatt fokozatosan elnéptelenedett. Különösen nagy vesztességgel élte túl a gót háborúkat. A 9. és 10. századok során a Dél-Olaszországot uraló bizánciak és a Szicíliában létrejött arab emírség ütközőzónája volt. Ebben az időszakban számos erődjellegű ortodox kolostor épült fel a félsziget közepén húzódó hegyvidéken.

1060-ban a Robert Guiscard által vezetett normannok foglalták el és csatolták a Hauteville-ház által uralt Szicíliai Királysághoz, melyhez egészen 1861-ig tartozott, ezután az egyesült Olasz Királysághoz csatolták. Az évszázadok során Calabria a királyság egyik legszegényebb és leggyérebben lakott vidéke volt. A Calabriai Hercegség központja Reggio volt. Ennek következtében alakult meg az 1860-as években a 'Ndrangheta maffiajellegű bűnszövetkezet, mely napjainkban már a hírhedt szicíliai maffia legfőbb vetélytársa és elsősorban kábítószer-kereskedelemmel foglalkozik.

A 20. században a népesség jelentős része a munkanélküliség miatt áttelepedett Észak-Olaszországba illetve más nyugat-európai országokba, az Egyesült Államokba, de Dél-Amerika számos országába is (Argentína, Brazília). Napjainkban az átlagjövedelem elmarad az uniós átlaghoz viszonyítva és ezzel Olaszország és egyben Európa egyik legszegényebb régiója.

Calabria területe öt megyére van osztva:

• Catanzaro (Provincia di Catanzaro)
• Cosenza (Provincia di Cosenza)
• Crotone (Provincia di Crotone)
• Reggio Calabria (Provincia di Reggio Calabria)
• Vibo Valentia (Provincia di Vibo Valentia)

Legnépesebb városai:

Calabriában az olasz nyelv olyan dialektusát beszélik, amely a szakemberek által külön nyelvekként kezelt nápolyi és szicíliai dialektusok közötti átmenet. A régióban napjainkban is jelentős görög kisebbség él, akik a grikó nyelvet beszélik. A görögök mellett jelentős számú az arberes kisebbség is, valamint az okcitán nyelvet beszélő franciák.

• természeti látnivalók:
  • Aspromonte Nemzeti Park
  • Sila Nemzeti Park
  • Pollino Nemzeti Park
• kulturális helyszínek:
  • Reggio Calabria, a megye székhelye
  • Scilla erődje
  • Bova, a calabriai görögök legjelentősebb városa
  • Gerace óvárosa
  • Stilo óvárosa
  • Vibo Valentia középkori óvárosa, valamint az ókori Hipponium romjai
  • Nicotera óvárosa
  • Tropea óvárosa
  • Crotone óvárosa
  • Belvedere di Spinello központja és vára
  • Cosenza óvárosa
  • Szübarisz romjai Cassano all’Ionio mellett
  • Amantea óvárosa
  • Paola a régió legnevezetesebb zarándokhelye
  • Catanzaro óvárosa és üdülőközpontja (Lido di Catanzaro)
  • Lamezia Terme tengerparti üdülőhelye és a normann Castello
  • Santa Caterina dello Ionio óvárosa
• üdülőtelepek, strandok:
  • Costa Viola
  • Vibo Marina
  • Tropea
  • Pizzo
  • Lamezia Terme

Calabria Olaszország és egyben az Európai Unió egyik legszegényebb régiója, az egyik legmagasabb munkanélküliségi rátával. A gazdaság alapja a hagyományos mezőgazdaság (citrusfélék és olíva termesztése, állattartás, borászat).

Az ipar nagy része Reggio Calabria városában összpontosul. Kisebb ipari termelőegységek működnek Crotoneben, Cosenzában és Catanzaróban.

Az utóbbi évtizedben jelentős befektetések révén a turizmus egyre nagyobb teret nyer a régió gazdaságában (elsősorban a Tirrén-tenger partján fekvő településeken).

A calabriai feketegazdaságot a ’Ndrangheta maffia stílusú szervezet irányítja.

• Autópályák:

A3-as autópálya Autostrada del Sole: Salerno-Reggio Calabria (a régió északi tengerpartja mentén halad)

• Országos jelentőségű utak:

SS18 Tirrena Inferiore: Salerno-Vibo Valentia-Lamezia Terme-Salerno-Nápoly

SS106 Jonica: Reggio Calabria-Crotone-Taranto (a régió déli partjával párhuzamosan halad)

SS107 Silana Crotonese: Crotone-Cosenza-Paola

SS109 Strada della Piccola Sila: Nicastro-Cutro

SS182 Strada delle Serre Calabre: Vibo Marina-Vibo Valentia-Soverato

SS280 Strada dei Due Mari: Lamezia Terme-Catanzaro

SS283 Strada delle Terme Luigiane: Guardia Piemontese-Spezzano Albanese

• Vasútvonalak:
  • üzemeltető a Ferrovie dello Stato:

Reggio Calabria-Gioia Tauro-Vibo Valentia-Lamezia Terme-Paola-Salerno-Nápoly

Jonica-vasútvonal

Rosarno-Tropea-Lamezia Terme

Lamezia Terme-Settingiano-Catanzaro

Castiglione Cosentino-Terranova da Sibari

• • üzemeltető a Ferrovie della Calabria:

Cosenza - Catanzaro

Cosenza - Camigliatello Silano

Gioia Tauro - Cinquefrondi

Gioia Tauro - Palmi

• Fontosabb kikötők:

Reggio Calabria - a kontinentális Olaszország és Szicília közötti személyforgalom fő állomása

Gioia Tauro - a Földközi-tenger második legnagyobb konténer-kikötője

• Repülőterek:

Lamezia Terme (SUF)

Reggio Calabria (REG)

Crotone (CRV)

• 👁 Vibo Valentia látképe
  
  Vibo Valentia látképe
• 👁 Cosenza főutcája
  
  Cosenza főutcája
• 👁 Crotone erődje
  
  Crotone erődje
• 👁 Scilla erődje
  
  Scilla erődje
• 👁 Reggio Calabria: a dóm
  
  Reggio Calabria: a dóm
• 👁 Catanzaro látképe
  
  Catanzaro látképe
• 👁 Lamezia Terme: erőd
  
  Lamezia Terme: erőd
• 👁 Stilo óvárosa
  
  Stilo óvárosa
• 👁 Palmi látképe
  
  Palmi látképe
• 👁 Gioia Tauro-i kikötő
  
  Gioia Tauro-i kikötő
• 👁 Amantea óvárosa
  
  Amantea óvárosa

• Paul Blanchard: Southern Italy (Somerset Books Company, London, 2007) (angolul) ISBN978-1-905131-18-1

• Calabria régió hivatalos honlapja Archiválva1998. január 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Calabria régió hivatalos turisztikai oldala Archiválva2008. április 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Calabria turisztikai honlapja Archiválva2021. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Calabriai Egyetem

• Calabriai konyhaművészet