VOOZH about

URL: https://hu.wikipedia.org/wiki/Session_Initiation_Protocol

⇱ Session Initiation Protocol – Wikipédia


Ugrás a tartalomhoz
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2026. január 1.
Pontosságellenőrzött
TCP/IP protokollhierarchia
Alkalmazási protokollok

DHCP· DNS· FTP· HTTP· IMAP· IRC· POP3· SIP· SMTP· SNMP· SSH· Telnet· BitTorrent

Szállítási protokollok

SCTP· TCP· RTP· UDP· IL· RUDP

Hálózati protokollok

IPv4· IPv6

Adatkapcsolati protokollok

Ethernet· Wi-Fi· Token-Ring· FDDI· PPP

Fizikai protokollok

RS-232· 100Base-TX· 1000Base-TX· 10Base2· 10Base-T

A Session Initiation Protocol (SIP) egy internet-kommunikációs protokoll két vagy több résztvevő közötti kommunikációs kapcsolat felépítésére. A protokollt az RFC 3261 (korábban RFC 2543) szabvány írja le. A protokoll egyre inkább szabványossá válik az Internet-telefóniában (VoIP használatában).

Technikai részletek

[szerkesztés]
SIP (Session Initiation Protocol)
Protokoll: Internetprotokoll
Felhasználási
terület:
Internet-kommunikáció és együttműködés
Port:5060
5061 (titkosított)
A protokoll-
hierarchiában:
Alkalmazási réteg SIP
Szállítási réteg UDP TCP
Hálózati réteg IP
Adatkapcsolati réteg Ethernet Token
Ring
FDDI ...
Szabványok:

RFC 2543 (Session Initiation Protocol, 1999)
RFC 3261 (Session Initiation Protocol, 2004)

A H.323-mal szemben, amelyet a ITU-T dolgozott ki, a SIP-et kifejezetten az internetre való tekintettel az IETF mérnökei fejlesztették ki, abból a célból, hogy alkalmas legyen gyors és hatékony internet-alkalmazások fejlesztésére. Ezért kezdettől figyelembe vették a könnyű implementálhatóságot, skálázhatóságot, a kiterjeszthetőséget és a flexibilitást.

A SIP-pel tetszés szerinti sessiont (kapcsolatot) lehet egy vagy több felhasználóhoz rendelni. Egy session itt nem csupán az interneten történő telefonálást jelenti, hanem egyúttal különböző multimédia-csomagok átvitelét, konferenciakezelést, számítógépes játékok kapcsolatát, stb.

Ehhez kialakítottak egy ún. SIP-címet, amihez mindig hozzárendelődik a felhasználó aktuális IP-címe. Ez azt a lehetőséget nyújtja, hogy az ember egy címen legyen elérhető akkor is ha telefont, levelezést vagy más kommunikációs csatornát használ.

Az interneten történő telefonálás (VoIP) megvalósításához önmagánál a SIP-nél kicsit többre van szükség, a SIP ugyanis valójában csak a kommunikációs csatornák összekapcsolásához nyújt megoldást. A kommunikációs csatornákon folyó adatok tényleges összekapcsolásához más, kifejezetten erre a célra megalkotott protokollokat kell egymáshoz illeszteni. Erre szolgál a Session Description Protocol (SDP, RFC 3407) valamint a Real-time Transport Protocol (RTP, RFC 3550). Az SDP a végpontokon használt kodekek, transzportprotokollok összeegyeztetéséért felelős, az RTP feladata a multimédia-adatfolyam átvitele, vagyis hogy a megfelelő kodekkel kódolt és tömörített adatot csomagokra bontsa, és az UDP-n keresztül elküldje.

A SIP hasonlít a HTTP-protokollhoz: hasonló fejlécstruktúrát használ, valamit ugyanúgy szöveges protokoll. A felhasználók címzési módja az e-mail-írásnál megszokott ún. URI formátum: sip:user@domain. Egy további címzési mechanizmus az ún. Tel-URI formátum, amit az RFC 3966 ír le, pl.: tel:+36-1-1234567. Ez utóbbi igény szerint átalakítható a SIP-URI formátumra, pl.: sip:+36-1-1234567@domain.

A SIP különböző gyártók egyre több készülékében talál támogatásra, és úgy tűnik, lassan a Voice over IP (VoIP) standard protokolljává fejlődik. A SIP-et választotta protokollnak a 3rd Generation Partnership Project (3GPP) a harmadik generációs mobiltelefónia (UMTS) multimédia-támogatására, valamint a SIP-re épül a Next Generation Network (Újgenerációs hálózatok) specifikációja is, amit a European Telecommunications Standards Institute (ETSI) Telecommunications and Internet converged Services and Protocols for Advanced Networking (TISPAN) projektcsoportja alakított ki.

Előnyök és hátrányok

[szerkesztés]
👁 Image
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!