記号
[編集]g
参照
[編集]- ɡ(IPA 記号)
文字コード
[編集]ハンガリー語
[編集]語源1
[編集]発音
[編集]文字
[編集]格変化
[編集]| 語形変化 (語幹: 長/高母音 , 母音調和: 前舌非円唇) | ||
|---|---|---|
| 単数 | 複数 | |
| 主格 | g | g-k |
| 対格 | g-t | g-ket |
| 与格 | g-nek | g-knek |
| 具格 | g-vel | g-kkel |
| 因格 | g-ért | g-kért |
| 変格 | g-vé | g-kké |
| 到格 | g-ig | g-kig |
| 様格(ként) | g-ként | g-kként |
| 様格(ul) | — | — |
| 内格 | g-ben | g-kben |
| 上格 | g-n | g-ken |
| 接格 | g-nél | g-knél |
| 入格 | g-be | g-kbe |
| 着格 | g-re | g-kre |
| 向格 | g-hez | g-khez |
| 出格 | g-ből | g-kből |
| 離格 | g-ről | g-kről |
| 奪格 | g-től | g-ktől |
| 非限定的 所有形単数 |
g-é | g-ké |
| 非限定的 所有形複数 |
g-éi | g-kéi |
複合語
[編集]参照
[編集]語源2
[編集]gramm「グラム」 の略語
名詞
[編集]g (複数・主格g-ok)
格変化
[編集]| 語形変化 (語幹: -o-, 母音調和: 後舌) | ||
|---|---|---|
| 単数 | 複数 | |
| 主格 | g | g-ok |
| 対格 | g-ot | g-okat |
| 与格 | g-nak | g-oknak |
| 具格 | g-mal | g-okkal |
| 因格 | g-ért | g-okért |
| 変格 | g-má | g-okká |
| 到格 | g-ig | g-okig |
| 様格(ként) | g-ként | g-okként |
| 様格(ul) | — | — |
| 内格 | g-ban | g-okban |
| 上格 | g-on | g-okon |
| 接格 | g-nál | g-oknál |
| 入格 | g-ba | g-okba |
| 着格 | g-ra | g-okra |
| 向格 | g-hoz | g-okhoz |
| 出格 | g-ból | g-okból |
| 離格 | g-ról | g-okról |
| 奪格 | g-tól | g-októl |
| 非限定的 所有形単数 |
g-é | g-oké |
| 非限定的 所有形複数 |
g-éi | g-okéi |
参考文献
[編集]- (音素、文字、略語): ginBárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
- (音名、音階名): ginBárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
